2009-ben a harmincas évei végén járó Christen McGinnesnek minden remekül alakult az életében, boldog volt és elégedett. Szerette a munkáját, sok barátja volt, közülök is kiemelkedett a nagymamája,akivel egyenesen rajongtak egymásért, ráadásul egy csodás férfival is randizni kezdett, összeköltöztek; úgy érezte, nem is kívánhatott volna jobb életet magának.
Mindössze egy évnek kellett eltelnie, hogy kiderüljön, mennyire törékeny ez a boldogság, és minden a földi pokollá változzon: először elveszítette a munkáját, rövid időn belül elhunyt a nagymamája, valami a korábban csodálatosnak hitt férfi sem maradt mellette, és vége lett a kapcsolatuknak.
McGinnes úgy érezte, hogy az egyik pillanatról a másikra darabokra hullott az élete, depresszióval küzdött, és nem gondolta, hogy lenne bármi is a világon, amiért megérné életben maradnia. Elvesztette az összes megtakarítását, inni kezdett, nem tudott rendesen aludni, már azt sem tudta, ki ő valójában. 2010-ben egy reggel úgy ébredt fel, hogy készen áll a halálra, nincs tovább maradása. Kisétált a Virginiában lévő lakása erkélyére, ahová magával vitte a .357 revolverét is, majd meghúzta a ravaszt. A nő fejbe lőtte magát, de nem halt meg.
– Meghúztam a ravaszt. És azta, tényleg igazán hangos volt, és tényleg nem láttam semmit – meséte a Mirrornak.
A lakótársának nem kellett volna otthon lennie, és mivel éppen aludt a másik szobában, a nő nem is vette észre. Amikor viszont eldördült a lövés, felébredt, kirohant, hogy megnézze, mi történt. Meglátta a szétlőtt fejű nőt, akinek hiányzott a fél arca. Azonnal értesítette a mentőket, akik egy mentőhelikopterrel kórházba szállították, ahol még 3 hétig kómában feküdt.
A lövés teljesen szétroncsolta az arcát, a csontjait, a fogait, nyelvét, de elveszítette az egyik szemét is.
– Az első dolog, amire emlékszem, ahogy az apám fogja a kezem és azt mondja: „Az egyetlen dolog, amit tenned kell, hogy gyógyulj, mindenről gondoskodunk, biztonságban vagy.”
McGinnes a felépülése közben rájött, hogy mennyien szeretik, akik mindenben támogatják. Tudja, hogy már nem lesz az az ember, aki korábban volt, aminek örül. Hálás és boldog, és az a sok fájdalom, düh már mind a múltté, ami idáig vezetett. A nő 49 műtéten esett át, de még a jövőben is számos beavatkozás vár rá. A gyógyulása közben megismerkedett egy férfival, egymásba szerettek, és nagyon boldogok együtt.
A nő azt mondja, nem bánta meg, amit tett, ezáltal válhatott azzá, aki ma. Célja, hogy segítse az embereket, akik hozzá hasonlóan mentális betegségekkel küzdenek; önkéntesként vesz részt különféle programokban, és bízik abban, hogy a sikertelen öngyilkosságának történetével, és az ezután következő boldogságának elmesélésével megmentheti mások életét.
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot, vagy keresse fel a www.suicidprevencio.hu oldalt!