Nagy port kavart Mihai Tudose román miniszterelnök Realitatea TV-nek adott nyilatkozata, amiben azt mondta: „ha a székelyföldi intézményekre kiteszik a székely zászlót, akkor azok is lógni fognak, akik kitették azt”. Nem kellett sokat várni a hazai reakciókra sem, Lázár János a 444.hu-nak vérlázító dolognak, az európai politikában megengedhetetlen stílusnak nevezte Tudose szavait.
Szijjártó Péter külügyminiszter bekérette a minisztériumba Románia budapesti nagykövetét. Tudose a Facebookon reagált a felháborodásra: nem hajlandó tárgyalni Székelyföld autonómiájáról, és bocsánatot sem kért korábbi kijelentéseiért.
Tegnap a román külügyminisztérium is reagált, válaszukban szintén nincs bocsánatkérés. Közleményük szerint Tudose kormányfő a Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó alkotmány betartásának szükségességére, a helyi és a központi hatóságok felelősségére hívta fel a figyelmet, de nyilatkozatának nem volt etnikai vonatkozása, és nem volt magyarellenes.
A román külügyi tárca ugyanakkor csak Mihai Tudose a témában adott második, már finomított nyilatkozatára reagált – arról egyszerűen tudomást sem vettek, hogy a miniszterelnök előbb a Realitatea TV egyik szerdai műsorában egyértelműen megfenyegette az autonómiára törekvő székelyeket és erdélyi magyar pártokat.
A köteles ügy előzménye, hogy hétfőn a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke közös állásfoglalásban erősítette meg Kolozsváron az erdélyi magyarság negyed évszázada megfogalmazott autonómiaigényét. A közösségi autonómia megteremtéséhez az erdélyi magyar politikai alakulatok vezetői a román többség támogatását kérték.
A hárompárti bejelentést határozottan elutasította Ludovic Orban, a román jobbközép ellenzék legerősebb pártjának számító Nemzeti Liberális Párt vezetője. A román külügyminisztérium pénteken alig burkolt figyelmeztetéssel is jelezte, hogy miért nem kellene bolygatni ezt a témát: szerintük az autonómiaigény nem tesz jót az etnikai harmóniának.
