Hófehér koporsóban temették el É. Vivient, az Újlak utcai mészárlás egyik áldozatát. A szertartás szűk családi körben zajlott, részt vehetett rajta Vivien raboskodó rokona is.
A sors fintora, hogy Vivien és az életét kioltó Cs. Norbert egy baráti körhöz tartoztak, így sok közös ismerős is ellátogatott a fiatal családanya tegnapi temetésére. Ők korábban lapunknak azt mondták, hogy nem tartották Norbit agresszív embernek, és egyáltalán nem tudták elképzelni, hogy képes volna bántani egy nőt.
A református szertartáson a lelkész úgy fogalmazott: a legnehezebb helyzetben Vivien kislánya, a két és fél éves Laura van, aki egy életen át hordozza majd annak a tragikus éjszakának az emlékét. A ravatalozóban a lelkész felolvasta a családtagok megható búcsúját, melyben elmondták, hogy az együtt töltött emlékeket semmi nem pótolhatja számukra, emellett köszönetet mondtak Viviennek, hogy még ha oly rövid ideig is, de velük élt.
Mikor a föld alá engedték a fehér koporsót, a családtagok hangos zokogásban törtek ki. Vivien édesanyja, Ibolya egy pont után már képtelen volt elviselni a fájdalmat, széket kellett hozni neki, arra rogyott le. Vivien húga is az első sorban állt, ő is hangosan sírt, mikor a földet hányták a koporsóra, míg édesapja zokogva segített betemetni imádott lánya sírját. A kis Laura, aki végignézte a borzalmakat azon a szörnyű estén, nem vett részt a szertartáson.
Meglepő volt viszont, amikor a gyászolók között feltűnt egy fiatalember, akit vezetőszáron, megbilincselve kísértek a büntetés-végrehajtás emberei. Mivel csak nagyon közeli, egyenes ági hozzátartozók számára engedélyezhető ilyenféle eltávozás, feltételezhető hogy Vivien testvére vagy féltestvére lehetett a virággal a kezében bandukoló rab.
Ismeretes, a tragikus éjszakán, január 8-án Cs. Norbert vitte haza volt párját, É. Vivient. A férfi azonban később visszament, és először Vivien pár hete megismert új barátjával végzett, majd Vivient lőtte fejbe a nyílt utcán 22-es kaliberű fegyverével. Végül öngyilkos lett.
