<p>Ki örököl és mit? – örök kérdés. Az özvegy? A vér szerinti gyerekek? És a nevelt gyerek kap valamit? Na és mi a helyzet a testvérekkel, vagy a még élô szülőkkel? – számtalan kérdés merül fel, mert évről évre nő a válások száma. </p>
Ezzel egyidejűleg alakulnak a mozaikcsaládok: elvált szülők házasodnak, ki ennyi, ki annyi gyermeket hoz a kapcsolatba, és gyakran vállalnak közös babát is. Egy-egy súlyos beteg körül pedig nemegyszer felbukkannak a „jó ismerősök”, segítők és barátok abban a hiszemben, hogy talán örökölnek majd valamit. Írjon végrendeletet, döntse el ön, hogy ki mit örököljön!
Ha nincs végrendelet
Köszönöm szépen, én inkább nem is akarok örökölni, lemondok mindenről, mert csak tartozást kapnék! – ilyen és hasonló téveszmék ütik fel a fejüket nemegyszer, ha hagyatékról van szó. Megnyugtatunk mindenkit, ha csak tartozást örököl, és elfogadja, még akkor sem kell kifizetnie. Nem felel érte, és nem lehet behajtani, ha arra hivatkozik, hogy vagyont nem örököl. – Ha csak tartozás van, akkor a közjegyző ugyan kiértesít bennünket az örökségünkről, de azt szemrebbenés nélkül visszautasíthatjuk. Ugyanígy járhatunk el akkor is, ha van némi vagyon is, de nem kérünk belőle. Ilyen esetben szükségképpeni örökös az állam lesz. Vagyis övé a tartozás és a vagyon is – árulta el lapunknak dr. Újvári Zoltán ügyvéd.
– Ha egyszerűen szeretnék fogalmazni, azt mondanám: ha valaki örököl 100 forint vagyont és 200 forint tartozást, akkor az örököstől csak 100 forintig követelhetnek pénzt. Nem kell aggódnia, hogy az örökölt vagyon értékén túl is felel az örökölt tartozásokért – mondta el a szakértő.
Mit tegyünk a haláleset után?
Haláleset után keressük fel az elhunyt utolsó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat hagyatéki osztályát, és indítsuk el a hagyatéki eljárást. Ekkor leltárba veszik az elhunyt vagyonát, ingatlanait és ingóságait, megvizsgálják, készült-e végrendelet. Ha van olyan vagyontárgy, ami ellenőrzést igényel, akkor az önkormányzat illetékese kimegy a helyszínre és felméri az értékét. Ezután a közjegyzőhöz kerül az ügy.
Bármikor megírhatja
Nem feltétlenül szükséges ügyvéd vagy közjegyző ahhoz, hogy hivatalosan is elfogadható végrendeletet írjunk. Elég egy fecni is ahhoz, hogy gondoskodjunk azokról, akikről szeretnénk. Arra azonban számítsunk, hogy nélkülük könnyen hibázhatunk, és a fene megette az egészet, ha végül nem fogadják el a hagyatéki eljárás során.
Ezeket tartalmazza
A rendelkező neve, címe, anyja neve, szem. ig. száma, aláírása (diktálás esetén minden oldalon)
Az örökösök neve, címe, anyjuk neve, szem. ig. száma
Az ingatlanok címe, helyrajzi száma
Az esetleges tanúk neve, címe, anyjuk neve, szem. ig. száma, aláírása (minden oldalon!)
Dátum, helyszín
Minden oldalon oldalszám
Ilyen a jó és a rossz fecnis végrendelet
Megfelelő: Minden fontos adat szerepel rajta, de ha tehetjük, írjuk rá a szereplők azonosító adatait. A szövegből kitűnik, hogy a végrendelkező maga írta, így nincs szükség tanúkra.
Megfelelő: A végrendelkező csak aláírta a dokumentumot, mert diktálta a kérését. Annak ellenére, hogy a papír szakadt, az örökösök adatai hiányoznak és satírozás is van a papíron, minden bizonnyal elfogadják végrendeletnek. De! Figyeljen arra, hogy olvashatóan írjon, ne legyen áthúzás, mert ezek a hibák egy későbbi per melegágyai lehetnek.
Nem megfelelő: Sem a szereplők adatai, sem a dátum, sem a helyszín nem szerepel rajta. Ráadásul az örökös neve becézve került a papírra. Hiányzik az is, hogy a két gyermek konkrétan mit örököl.
Íme, a „fecnis” végrendelet buktatói!
A törvény úgy hívja, hogy írásbeli magánvégrendelet. Ha a végrendelkező saját kezűleg írja, akkor olyan nyelven kell megfogalmaznia, amelyen ért és írni tud. Csak akkor érvényes, ha kitűnik az okiratból a készítés helye, ideje, ha a végrendelkezô aláírta, és ő is, illetve a megjelölt örökösök is könnyedén azonosíthatók. Ha több lapból áll, akkor folyamatos sorszámozással kell ellátni.
Amennyiben a végrendelkező nem tudja vagy nem akarja maga megírni a végrendeletét, le is diktálhatja valakinek. Ez esetben géppel is meg lehet írni. Az írás során két végrendeleti tanúnak is jelen kell lennie. Mindhármuknak alá kell írni minden oldalt, és a végrendelet végén fel kell tüntetniük az adataikat.
Fontos, a tanúk csak olyan személyek lehetnek, akik nem szerepelnek a megjelölt örökösök között. A tanúk feladata tanúsítani, hogy a végrendelkezô elôttük írta alá, vagy a már aláírt végrendeletet előttük a magáénak ismerte el – magyarázta az ügyvéd.
