Lángra lobbantja a levegőt és elolvasztja a köveket az 101955 lajstromszámú aszteroida, ha 117 év múlva becsapódik. Egyelőre védtelenek vagyunk.
Nem hogy a NASA, de még Bruce Willis és az Armageddon teljes csapata sem állíthatja meg a Bennu névre keresztelt aszteroidát, ha az a jövő században ütközőpályára áll Földünkkel. A jelenleg nyolcvanmillió kilométernyire keringő óriásszikla 2135-ben csapódhat be bolygónkba, kiirtva a földi élet nagy részét, ha nem az egészét. A Bennu fenyegetése ismert, egy most megjelent kutatás szerint pedig védtelenek vagyunk – hiába az elkövetkező bő évszázad technikai fejlődése, nem leszünk képesek elkerülni a katasztrófát.
A Bennu jelenleg a legalaposabban megfigyelt aszteroida, a száguldó világvége mintegy 500-530 méter átmérőjű, nagyjából akkora, mint a New York-i Empire State Building. 79 milliárd kiló a súlya, és 102 ezer kilométer/órás sebességgel halad. Ha becsapódik a Földbe, az olyan lesz, mintha nyolcvanezer hirosimai atombomba robbanna fel egyszerre. Ha óceánba csapódik, a fél Földet elárasztó cunamit gerjeszt, ha szárazföldbe, akkor pár hónap alatt izzó, levegőtlen pokollá változtatja bolygónkat.
A védekezés legjobb formája a Bennu eltérítése vagy szétrobbantása lenne, még mielőtt eléri bolygónk atmoszféráját. Az ambiciózus terv megvalósítására hozták létre a találó HAMMER, vagyis kalapács mozaiknevet viselô missziót. Ez valójában egy 8,8 tonnás űrhajó, ami megcélozza és eltéríti az aszteroidát az ütközőpályáról. Ez azonban az asztrofizikusok szerint nem járható út, a megoldás a Bennu felrobbantása lehet, amihez azonban nincs elegendô nukleáris energiánk. Jelen tudásunk szerint reménykedhetünk, hogy a kiszámíthatatlan égi szikla száz év múlva elkerüli a Földet.
A Bennu aszteroida átmérője 500 és 530 méter között váltakozik, a méretbeli összehasonlításhoz itt az Empire State Building, amely 443 méter magas – igaz, derékban jóval karcsúbb. Ha az aszteroida becsapódik, az akkorát szól majd, mintha nyolcvanezer hirosimai atombomba robbanna fel egyszerre, ugyanazon a helyen.
Pár millió évente jönnek a halálosztók
Az elmúlt évszázadok legnagyobb meteorbecsapódása – vagy legalábbis annak sejtik a tudósok – a szibériai Tunguszkában bekövetkezett robbanás volt. 1908. június 30-án reggel lépett be a légkörbe, majd vált tűzgolyóvá egy égitest, amely becsapódva nyolcvan kilométeres körben tarolta le a tajgát. Bár a kráterét máig nem találják, feltehetően egy jelentősebb méretű meteor lehetett.
Jelen ismereteink szerint a földi életre legnagyobb hatással a Yukatán-félszigeten, 65 millió évvel ezelőtt becsapódott, több kilométer átmérőjű aszteroida volt, amely közvetve a dinoszauruszok kipusztulásához vezetett.
