Különleges, a XIX. századból származó leletre bukkantak a régészek Nyárlőrincen, a Hangár úti lelőhelyen. Egy agyagedény részlegesen mumifikálódott, valószínűleg koraszülött csecsemőt rejtett. Többek között ez is megtekinthető a szegedi Móra Ferenc Múzeum csütörtökön megnyílt kiállításán.
– Régen az volt a szokás, hogy ha egy csecsemő a megkeresztelése előtt halt meg, nem a temetőbe, a megszentelt földbe temették, hanem egy ettől független helyen, egy kis ládikában vagy korsóban – mesélte a Borsnak Szilágyi Kata régész, a kiállítás kurátora. A kezükbe vagy melléjük egy érmét tettek. Ez a halotti úton az átkelésnél a révész pénze, vagy Keresztelő Szent Jánosé a túlvilági kereszteléskor. A lelet különlegessége, hogy az érme egy 1860-ban vert rézkrajcár volt, így időben is elhelyezhetjük a temetés korát.
– A csecsemők csontozata még nagyon vékony, hamar bomlásnak indul a test. A rézérme ebben a folyadékban oldódott, és a közeli testrészeknél a bomlási folyamatot megakadályozta. Így lehetséges, hogy a jobb alkaron még lágy szövetek is megmaradtak. A világon alig ismerünk ilyen fiatal korú, részben mumifikálódott csecsemőt – mondta a szakember.
