<p>Száz éve figyeli a budapesti Thököly úton elhaladó embereket egy női szempár. Az erkélyen támaszkodó rejtélyes kőszobor fél évszázadon át lázban tartotta a fővárosiakat: tényleg egy gyászoló feleséget örökítettek meg, aki belehalt a háborúban elesett férje halálhírébe?</p>
Budapesten, a Thököly út 61. házszám alatt sétálóknak talán fel sem tűnik a befalazott erkélyről kimeredő kőszobor. A nőalak egy sárga épület első emeletéről mered a távolba, miközben mindkét kezével a párkányra támaszkodik. A fővárosaik kíváncsiságát a XX. század nagy részében nem is hagyta nyugodni a rejtélyes hátterű alkotás múltja: ki építette, mit keres ott, és ki lehet a hölgy?
Csúfnak találták
A szoborról először az Est című napilap tett említést 1912-ben, de nem voltak elájulva az alkotástól. Azt akkor sem tudták, hogy mikor készült pontosan. Becsapósnak találták az építményt, mert a távolból úgy tűnik, mintha egy kisasszony könyökölne a párkányon, ám közelebbről szemlélve kiderül, csupán egy szimpla erkélydísz, házi cifraság. – Valljuk meg őszintén, ez kellemetlen és csúf is – fintorgott a cikk szerzője.
Mégsem halt meg?
A szobrot lassacskán megszokták a környéken, de a Tolnai Világlapja újságot elkezdte foglalkoztatni a história. 1941-ben már konkrét történetre bukkantak: eszerint a női alak egy építészmérnök felesége, aki még az első világháború idején szörnyethalt, miután tudomást szerzett férje haláláról. Ám a halálhír hamisnak bizonyult, a férfi nem halt meg. Amikor hazatért az orosz fogságból, maga készített egy szobrot szerelme emlékére, majd a bejáratot befalazta.
De még ugyanebben az évben az Új idők című lap is előállt egy teóriával: az ifjú asszony az erkélyről meredt a háborúba induló férje után, ahol éveken át nap mint nap tele reménnyel várta, hogy egyszer visszatér, vagy a postás érkezik a levelével. Egy nap azonban gyásztávirat érkezett, a nő pedig az erkélyen oltotta ki az életét.
Párizsból jött a minta
1982-ben a Magyar Nemzet végleg leleplezte a kőszobor legendáját. Megszólaltatták Dr. Ybl Ervin professzort, aki elárulta: a házat édesapja, a híres építész Ybl Lajos tervezte még az első világháború előtt egy varrógép-kereskedő, Pápai Manó számára. Akkoriban Ervin a párizsi Sorbonne Egyetemen tanult, beutazta egész Franciaországot, hogy tanulmányozza a műemlékeket.
Egy alkalommal Bourges-ben közelebbről is szemügyre vette a dúsgazdag pénzügyminiszter, Jacques Coeur kései gót stílusú palotáját. A bejárat mellett jobbra és balra egy-egy kőből faragott férfi és női alak állt, azt figyelve, ki akar a kapun belépni. Ervin otthon azonnal megmutatta édesapjának a szobrokról készített fotóit, és annyira megtetszettek neki, hogy Pápai Manó villájának erkélyére faragtatott egyet. Az erkélyszobor-dísz pedig nagyon tetszett a Pápai családnak, és azóta is figyeli a járókelőket.
