A belvíz miatt bukkant fel a lépfene Szentesen.
Forrás: Wikipédia
Több, mint 60 éve nem találkoztak a gazdák a környéken a leginkább háziasított, különösen legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyeztető baktériummal – írja az agrotrend.hu.
Március végén azonban egyszerre pusztult el több juh is, amik a lépfene fertőzés klasszikus jeleit mutatták - orrukból vér folyt, lépük többszörösére duzzadt. A baktérium spóráit a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal vizsgálata szerint a belvíz most felszínre. Az állatokat pedig hiába tartották istállóban, olyan területen keresztül jártak ki legelni, ahol 60-65 éve már előfordult a lépfene betegség.
A járási főállatorvos – már a betegség gyanúja alapján – elrendelte a helyi zárlatot a szóban forgó állományra és megkezdték az állatok antibiotikumos gyógykezelését. A tüneteket nem mutató állatok vakcinázása folyamatban van. A fertőzött terület fertőtlenítése és elkerítése is megtörtént.
Mi a lépfene?
A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul. A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti. A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival. A betegség ellen hatékony vakcina létezik, mellyel a legeltetés megkezdése előtt – legalább két héttel korábban, de hat hónapnál nem régebben – kell beoltani a veszélyeztetett állatokat.
A Nébih felhívta az állattartók figyelmét, hogy a lépfene baktérium spóráinak hosszú életképessége miatt mindazon területek, ahol korábban gyepmesteri telep, dögkút, dögtér vagy hullagödör működött, fokozottan veszélyesek!
Ezeket a területeket a mezőgazdasági művelésből ki kellett vonni, a művelési tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kellett jegyeztetni.
