Tilos lenne dögkútra vinni az elhullott lovak tetemét, ám a sarkadi eset rávilágított, még mindig működnek ilyenek az országban. A lótartók nem tudják, mihez kezdjenek, ha nem szeretnék, hogy szeretett állatuk konzervként végezze.
Forrás: Bors
Nem csitul a botrány a május 1-jei Sarkadi Vágta után történtekkel kapcsolatban. Egyre borzasztóbb kép rajzolódik ki azzal kapcsolatban, mi lesz egy versenyló sorsa, ha már az örök legelőkön kell tovább élnie. Szabó Erzsébet gyönyörű kancája egy illegális dögkúton végezte, az állatorvos, akinek gondoskodnia kellett volna az injekciós altatásról, fejbe lőtte, vagy lövette a lovat.
Az állat teteméhez pedig bárki hozzáférhetett a Sarkadtól egy kilométerre lévő, erdős-fás területen. A lóra durván megcsonkítva, szúrt sebekkel talált rá gazdája a helyen, ahol gyakorlatilag már halomban álltak a különböző állati tetemek.
Esznek belőle?
Az altatást elrendelő állatorvos lapunknak ugyan nem kívánt megszólalni, de a Békés Megyei Hírlapnak viszont korábban azt mondta: azért nem akarta méreggel fecskendezni az állatot, mert tartott tőle, hogy ezzel megmérgezne olyan embereket, akik ettek volna a ló húsából. Vagyis az orvost egyáltalán nem lepné meg, ha ilyesmi történne.
Ez viszont felveti a kérdést, hogy ezt nem kellett volna jelezni? Hogy egy bárki által hozzáférhető helyen a ló tetemét dézsmálják. Kerestük az önkormányzatot, hogy a telep egyáltalán legálisan működik-e, de lapzártánkig nem kaptunk választ.
Veszélyes hulladéknak számít a tetem
Dögkutat 2006 óta nem lehet üzemeltetni, és nem is lehet elhelyezni ilyen helyen semmilyen tetemet. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerint az elpusztult állatokat át lehet adni az önkormányzati telephelyeknek, vagy általuk megbízott vállalkozásnak. Nekik azonban a jogszabályokban foglalt módon kell elszállítani, kezelni, ártalmatlanítani a tetemeket.
– Tetemet még ideiglenesen sem szabad el nem kerített, bárki által hozzáférhető helyen tárolni! A gyűjtőhelyet legalább 150 centi magas kerítéssel, zárható kapuval kell ellátni. Az ide beszállított állati melléktermékeket, tetemeket tovább kell szállítani egy feldolgozó üzembe vagy égetőműbe. Azokat elásással ártalmatlanítani nem lehet – szögezte le lapunknak a Nébih sajtóosztálya.
Állatkerteknek is adják
Bár a lovak tartásával foglalkozók tudják, hogy előbb-utóbb konzervként végzik kedvenceik, ebbe sokan nem tudnak belenyugodni. Ezért a szabályokkal ellentétben inkább elhantolják valahol az állatot. – Nemrég pusztult el egy kicsi pónink a lovardában.
Az állatorvos előbb az üllői lókórházhoz irányított, de másik lehetőség a fehérjefeldolgozót ajánlotta. Kiábrándító, de tudjuk, hogy kutyakaja lesz belőlük. Rengeteg telefonálás után, végül nagy nehezen sikerült elvitetni a pónit. De a 70 kilós ló elszállítása 46 ezer forintba került – mondta Szabó Fruzsina a Borsnak.
A Cseresznyevirág lovarda vezetője hozzátette: tud olyanról, aki állatkertnek adja, ahol megetetik a lóhúst az állatokkal, vagy egyszerűen eltemeti, ha nem akarja, hogy eledelként végezze. De olyan is volt, hogy megérkezett a lószállító, az állat nem fért fel a teherautóra, ezért feldarabolva tették fel.
Reménykedtünk benne, hogy találunk humánusabb módszert, de az üllői lókórháztól is azt a tájékoztatást kaptuk, hogy végül ők is a fehérjefeldolgozóval, vagyis az ATEV Zrt.-vel szállíttatják el a lovat. Vagyis ugyanazzal a céggel, amely Sarkadról is csak akkor vitte el a tetemet, miután a tulajdonos videóra vette és közzétette a szörnyű állapotokat.
