Nem állunk túl jól fogas kérdésekben: egy átlag magyar tízévesnek már három lyukas foga van. A gyerekek kezelése ingyenes, ám úgy tűnik, a szülők vajmi keveset törődnek csemetéjük fogaival.
Forrás: MTI
Lesújtó adatokat közöltek nemrég az európai fogorvosok: a magyar gyerekeknek a legrosszabb a foga Európában – annak ellenére, hogy nálunk nem kell fizetni a gyerekek fogászati kezeléséért. De ha nem a pénz, akkor mégis mi miatt kerüli a magyar a fogorvost?
A szülő felelőssége
Magától nagyon kevés gyerek mos fogat, minduntalan rájuk kell szólni, hogy elvégezzék a „nemszeretem” rutint. A Bors által megkérdezett hazai szakorvos saját tapasztalatai alapján ugyan nem tartja annyira tragikusnak a helyzetet, mint európai kollégái, de abban egyetért, hogy a gyerekek már csak akkor kerülnek a székébe, ha nagy a baj.
– Pár évvel ezelőtt még az volt a rendszer, hogy aki nem hozott papírt az óvodai vagy iskolai fogászati szűrésre arról, hogy nem lehet kezelni, annak tudtunk segíteni – mondta a Borsnak dr. Kaán Miklós adjunktus. – Most viszont már fordítva van: csak azokat vizsgálhatjuk meg, akiknek a szülei írásban beleegyeztek ebbe. Ugyanakkor érthetetlen, hogy miért nem hozzák vissza őket kezelésre, hiszen teljesen ingyenes a gyermekfogászati ellátás, és működik az óvodai és iskolai fogászat is – tette hozzá a fővárosi Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika igazgatóhelyettese.
Tátott szájjal
Pedig a gyerekek szájába legalább évente egyszer be kéne néznie a fogorvosnak akkor is, ha nincs semmi panaszuk. A szuvasodásnak például nincs kezdetben tünete, később viszont komoly problémát okozhat, ami után a gyereknek a foga, a szülőnek pedig a feje fájhat.
Előfordul az is, hogy bár megengedik a szülők az óvodás gyerekek vizsgálatát, igen különös feltételekhez kötik. Egy budapesti belvárosi óvoda pedagógusa a Borsnak elmondta: egy anya egyszer azt írta az engedélyébe, hogy csak akkor avatkozhat be az orvos, ha a gyerek önként nyitja ki a száját.
– Ezen nagyon meglepődtünk, mivel eszünk ágában sem lenne kényszeríteni erre a gyereket. Az is elég nagy probléma, hogy a kicsiket külön meg kell tanítani használni a fogkefét, mert a legtöbben nem hozzák otthonról ezt a tudást – magyarázta az óvónő.
Nasi az ágyban
Talán a szülőknek is kellemetlen, hogy az orvos intelmeit évente meghallgassák, sokszor ugyanis kibukik: fogmosás után, éjszaka is megy a nassolás.
– Azokra az ételekre, élelmiszerekre kell odafigyelni fogszuvasodás szempontjából, amiket a gyerekek sokáig tartanak a szájukban, vagy hosszú ideig majszolgatnak, szürcsölgetnek – mondta a Borsnak Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője. A szakember szerint jó lenne visszafogni a nassolást, két étkezés között legalább két óra teljen el! Ha viszont kevesebb rossz fogat szeretnénk, jobban járnánk, ha friss zöldségre, gyümölcsre cserélnénk a nasit.
Macera az oviban
Tavaly botrány volt abból Debrecenben, hogy megszüntették az óvodákban a fogmosást. Akkor derült fény arra, hogy egyszerűen nem tudják felügyelni az óvónők a gyerekek fogmosását, ezért inkább úgy döntöttek, hogy maradjon el, mintsem valaki – mondjuk – megfulladjon. Megtehették az óvodavezetők, mivel nincs olyan jogszabály, ami erről rendelkezne, az önkormányzat pedig az óvodáknak passzolta át a döntést, hogy kell-e a fogmosás. Volt intézmény, amelyik arra hivatkozott, hogy túl sok a gyerek, és nem tudják megakadályozni, hogy esetleg kicseréljék egymás között a fogkefét.