Elsőre talán furcsának hat, hogy az ember bazaltköveken sétálgat az erdő közepén, és bizony még jól is esik neki. Pedig így van, Tabajdon a mezítlábas parkban 21-féle különböző járófelületen tehetjük próbára a talpizmainkat. Először ugyan szúr, ám aztán megedződik az ember.
Forrás: Zsolnai Péter
Éppen idén tízéves a mezítlábas park, ebből az alkalomból leteszteltük, milyen érzés kavicsokon, bazaltköveken vagy éppen fenyőtobozon csupasz talppal végigsétálni. Tabajd mindössze 35 kilométerre fekszik a fővárostól, a park festői környezetben van, az út szélén két tappancs jelzi a bejáratát. Teljesen ingyenes, a polgármester szerint ezen nem is szeretnének változtatni.
– A tabajdi patak területe évekig szemétlerakóhely volt, és szerettük volna jól kihasználni. Ausztriai mintára csináltuk meg a mezítlábas parkot 2008-ban, hogy családok, gyerekek számára jó időtöltési lehetőség legyen a szabadban – mondja Bárányos Csaba.
21 különböző járófelület található a pályán, és nem érdemes egyiket sem kihagyni, mert a sorrend is fontos. A cipőlevétel után egyből belecsöppen az ember a mezítlábas lét közepébe, a legelső teljesítendő feladat ugyanis métereken át bazaltköveken átkelni. Kemények és szúrnak is, a kényelmes cipőhöz szokottak itt még meggondolhatják magukat. Viszont ha túléltük, ezt követi az agyagpálya, a tőzeg, ami sokkal puhább, és a kövek után még a kukoricacsutkán lépkedés is felüdülés.
– Megtapasztalhatjuk, milyen nehéz egy hosszában hasított, sima fafelületen feljutni egy dombra, és mennyiben változik a helyzet, ha keresztbe fektetett hasábokon próbáljuk meg ugyanezt. Az egyensúlyozás képessége is rendre próbára kerül. Megfigyelhetjük, hogy a testtartásunk, mozgáskoordinációnk is megváltozik cipő nélkül, a kezdeti bizonytalan lépések 25-30 perc elteltével a sétaút végén magabiztos, természetes járássá változnak – teszi hozzá a falu első embere, aki egy darabig kísér minket az úton.
Hosszú lépcső tetején felérve, amikor már a fenyőtobozok tetején is átjutottunk, és már sajog a talpunk, akkor jön a legnehezebb rész, legalábbis számunkra: a mészkő és a kavicspálya. A gyerekek viszont könnyedén átsuhannak rajta, komolyabb jajgatás nélkül. Nem véletlenül 6–10 éves korosztály számára ajánlott a park, az ő fejlődési szakaszukban a leghasznosabb. A szakemberek szerint összességében hasznos az egészségünkre, és a talpunk trenírozására kiváló hatással van az ilyen egyenetlen felszínen történő talptorna.
– Orvosi szempontból mindenképpen jó hatásai vannak. Korábban a természetes életmódhoz hozzátartozott a mezítláb járás, ami nemcsak a hosszanti/haránt lábboltozat süllyedését vagy a lúdtalp kialakulását akadályozta meg, de a talpakon lévő reflexpontok ingerlésével az egész szervezetre jó hatással volt. A modern cipők és a nem szakorvosok által javasolt talpbetétek elősegítik a különböző ortopédiai betegségek korai kialakulását. Azoknak ajánlott az ilyen túrákon való részvétel, akiknél nincs semmilyen alapbetegség – mondja dr. Nagy Árpád reumatológus, belgyógyász.
A fokozatosság elve kell, hogy érvényesüljön, ugyanis ha egy „teljesen párnázott” cipő után megyünk a szabadba, a többméretű durva felszín miatt tartós fájdalmakkal is befejezhetjük a túrát.
