Ahogyan esik, úgy puffan alapon ülteti a növényeket egymás mellé? Rosszul teszi! Igaz, időigényes, de egy alapos kiskert-megtervezéssel idén szebbek lesznek a termései, mint valaha!
Forrás: Illusztráció/Thinkstock
Nem csak a talaj, a napfény és az eső befolyásolja, milyen lesz a termés. Hihetetlen vagy sem, de nagyban függ attól is, milyen növények kerülnek egymás mellé.
– Minden zöldségnek, virágnak, gyümölcsnek megvan a maga társa és ellensége. Előfordulhat, hogy azért nem növekszik szépen például a paradicsomunk, mert nem bírja a szomszédságába ültetett növényt – kezdte a Borsnak Herold Ferenc kertészmérnök.
– Négy oka van annak, miért fontos megtervezni a kiskertet, mielőtt beültetjük. Ha ezekre figyelünk, szebb lesz a veteményesünk. Arányosan ültessen! Az első és szemmel is látható szempont a fizikai tényező. Ez azt jelenti, hogy nem szerencsés, ha egy magasra növő, vagy erőteljesen terjeszkedő növény mellé kicsit ültetünk, mivel a nagyobb elveszi tőle a napfényt, így a másik nem lesz képes növekedni. A borsó mellé nem érdemes retket ültetni, mivel utóbbi nem fog tudni fejlődni.
Ösztönzik egymást
A növények különféle hormonokat és enzimeket termelnek, amelyek hatással vannak a környezetükre: még az állatokra és akár a földre is. Egyes növények képesek egymást növekedésre ösztönözni. Akár a termésük is szebb, nagyobb lehet, sőt a növekedés gyorsaságát is befolyásolhatják. Ez visszafelé is igaz: rossz hatással is lehetnek egymásra.
Tudnak kommunikálni
A növények ugyanúgy, ahogyan az emberek, képesek egymással beszélgetni a gyökéren keresztül, vagy feromonokkal, amit a szakértők már be is bizonyítottak. Amennyiben egy hernyó megtámadja az egyiket, akkor képes ezt jelezni a mellette lévő növényeknek, így azok már felkészülhetnek a támadásra. Mire a hernyó odaér, addigra olyan anyagokat bocsátanak ki magukból, amelyek miatt a rovar nem eszi meg a leveleket, vagy rosszabb esetben elpusztul.
Táplálnak vagy ölnek
A pillangós virágok, mint például a borsó képes megkötni a levegőből a nitrogént, amit nem használ fel, hanem otthagyja a talajban, ezzel pedig más növényeknek nagyon jó körülményeket teremt. Ezzel szemben vannak olyan növények, amelyek kizsigerelik a talajt, elveszik a tápanyagot, így a mellette lévők, vagy amiket utána ültetünk, már nem fogják magukat jól érezni, lehet, hogy ki is pusztulnak.
Készítsen magaságyat!
– Ennek az a lényege, hogy a legnehezebben bomló anyagok alulra kerüljenek, majd az e fölött levő rétegek egyre gyorsabban bomló, korhadó anyagokból álljanak – magyarázza Bálint Gazda, akinek weboldalán számos praktikus tanács található. Összesen öt réteget kell egymásra raknunk, melynek legalsó része különböző gallyakból álljon. A második rétegbe jöhetnek a kertből származó szerves anyagok, mint például a kukorica, burgonya szára. A következő két réteg gyeptégla, majd valamilyen trágya legyen, az utolsó pedig a termőtalaj. Ez a magaságy az alsó rétegek lassú korhadása miatt fokozatosan táplálja a növényeket, így a termések különösen szépek lesznek.
A gondosan összeállított kiskertben megfér egymás mellett minden zöldség
paradicsom káposzta kapor, kukorica
káposzta kapor, fokhagyma szőlő
kukorica bab, kapor, borsó nincs
futóbab brokkoli, sárgarépa, borsó cékla, hagyma, karalábé
sárgarépa bab, borsó, kömény, kapor
karalábé cékla paprika
fejes saláta sárgarépa, karfiol, retek brokkoli, bab, búza
őszibarack szőlő, hagyma, spárga burgonya, paradicsom
paprika bab, sárgarépa, hagyma diófa
burgonya bab, brokkoli, káposzta alma, sárgabarack, körte
uborka sárgarépa, kamilla, saláta aromás fűszernövények
fokhagyma leveles kel, málna, rózsa bab, borsó
