<p>A magyarság történelmének egy része és egy élet munkája pusztulhat el a vadállatok miatt.</p>
Forrás: MTI
Kovács Gyula még a nyolcvanas években kezdett Göcsej néprajzával foglalkozni, és egyebek közt több mint négyszáz körtefajtát talált.
– Ez a világon is egyedülálló: a sokszínűség úgy alakulhatott ki, hogy amikor a középkorban jöttek a veszedelmek, a szántóföldi művelés visszaszorult. A táplálkozásban kulcsfontosságúvá vált a gyümölcs, és mindig jobb fajtákat kerestek – mondta a Borsnak.
Ez volt a kezdet. Később már az egész Kárpát-medence gyümölcsfajtáit gyűjtötte. Így jött létre a zalai Pórszombaton tíz hektáron a Tündérkert: alma, körte, szilva, cseresznye, meggy, barack, naspolya, birs és berkenye háromezer fajtájája.
– Ami fontos, hogy vegyszert nem használok, az elültetés után „magára hagyom” a fát, hogy a természet rendje szerint növekedjen és teremjen. Így a kártevőkkel szemben sokkal ellenállóbb. Vannak olyan fajták, amiknek az utolsó példányát őrizzük – magyarázta az 57 éves, Magyar Örökség díjas erdész.
Ám a környéken nagyon elszaporodott a vad, és hiába a kerítés. Télen a legnagyobb kártevők a nyulak és az őzek, most, hogy a gyümölcs illata terjeng, a szarvasok és a vaddisznók.
– Ha egy borz kitúrja a rést a kerítés alatt, a nyúl könnyedén átmegy. Körberágja a fiatal fák kérgét, így elpusztulnak. A nagyobb vad áttöri a kerítést. Ha egy egyedi példány esik áldozatul a fák közül, az a fajta örökre elvész – hangsúlyozta Kovács. A kilövéshez a helyi vadásztársaságnak van joga, amit hatóságilag köteleztek a vadkár felszámolására.
