Az ön szomszédja is a rossz, ehetetlen gyümölcsöket használja fel a pálinkakészítéshez? Rosszul teszi. A jó magyar pálinka lelke ugyanis a legjobb gyümölcsben rejlik.
Forrás: MTI
Régen a pálinka értékmentés volt, a túlérett, már ehetetlen gyümölcsöket tették a cefrébe, mára óriásit fordult a világ. A jó italhoz manapság a legszebb terméseket használják fel. Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint az otthoni kesernyés italokat nem lehet igazi pálinkának mondani. – Jó ital például az, ha beleszagolunk a pohárba, és a barack szinte ki akar ugrani, az íze pedig telt, mintha lekvárt ennénk – tisztázta az elnök, aki elmondta azt is, hogy a tévhittel szemben csak cukor nélkül szabad erjeszteni.
A pálinkakészítés során sokan már az elején megbuknak. A csonthéjasokat ki kell magozni, az almát és a körtét pedig pépesíteni kell. Ha egyben dobáljuk bele a cefrének szánt gyümölcsöt a hordóba, akkor nem erjed, csak rothad. A párlatokat sem mindegy, hogy mikor választjuk el, de akár az utolsó lépésnél is mehet a kukába az ital. – Legjobb, ha a kész pálinkát fahordóban érleljük, azonban az sem mindegy hogy meddig, mert átveheti a hordó ízét – mondta Mihályi László, majd hozzátette, hogy a jó pálinka bármeddig tárolható, persze hasonlóan a borhoz ennek is romolhat a minősége. – A már felbontott nedû egy picit oxidálódik, de nem kell annyira óvatosan bánni vele, mint a borral.
Idén az elmúlt 10-14 év leggyérebb kajszibaracktermését szüretelhetjük, ami azt jelenti, hogy enni még csak-csak, de cefrének már kevés jut. Ezt Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke is megerősítette. A március eleji hideg a korai fajták rügyeit szinte teljesen tönkretette, emiatt az átlagos 10-40 tonna töredékét adják csak a fák.
Idén a legjobb pálinka díját a Brill Pálinkaház jázminszőlő-pálinkája nyerte. Krizl Edit, a vállalkozás ügyvezetője elmondta: a szőlő igazi főnyeremény nemcsak a borok, hanem a pálinkák készítői-nek is.
– Az alapanyag határoz meg mindent, minél jobb a gyümölcs, annál jobb lesz az ital is. Mindig az optimális szüretelési időt kell megtalálni, hiszen ahogy a bornál, úgy a pálinkánál is az aromák és a savak együtt változnak a szőlőben. Ez minden szőlőtípusnál más, de például a nyertes pálinkánkhoz a jázmin szőlőt augusztus 15–20 körül szüretelték – tette hozzá az ügyvezető.
Évente legfeljebb 86 liter 42 fokos párlatot állíthatunk elő otthonra. A magánfőzéshez való jogot minimum 5, maximum 86 darab párlatadójeggyel válthatjuk meg, aminek darabja 700 forint. Ezt az adójegyet a vámhatóságtól szerezhetjük be. A magánfőzőnek a párlat előállításához használt desztillálóberendezését a helyileg illetékes önkormányzat adócsoportjához kell bejelenteni.
Csak akkor készíthetünk otthon is minőségi pálinkát, ha nem sajnáljuk sem a pénzt, sem az időt. A nagy áruházakban kapható főzőket inkább kerüljük.
– Ne sajnáljuk a tápanyagokra és az élesztőgombákra sem a pénzt, sőt főzőből is inkább a drágább, de jobb minőségût keressük. Az, hogy ki miből készíti, vagy vegyíti-e az ízeket, függ a gyümölcs mennyiségétől és az ízvilágtól. Szoktak úgy is készíteni vegyes gyümölcspálinkát, hogy a végén a kész italokat öntik össze megfelelő arányban – árulta el a titkot Mihályi.
Nem véletlenül van öblösen kialakítva a pálinkáspohár. Csak a gömb feléig szabad megtölteni, így összegyűlnek benne az illatok, a kürtőszerű rész pedig az orrunkhoz vezeti azokat. Mielőtt megszagolnánk és megízlelnénk, mindig mozgassuk meg egy picit az italt a pohárban. Amit sokan elrontanak, hogy hűtőbe teszik a pálinkát. Nem kell. Szobahőmérsékleten érződnek legjobban az aromák.