A szentendrei Retro Design Center az egyetlen olyan hely az országban, ahol kizárólag a 70-es, 80-as évek tárgyai láthatóak. Mi pedig ellátogattunk, és mialatt a szánk is tátva maradt, arra kerestük a választ, hogy a különböző generációk számára mit jelent a retró.
A Legutóbb két éve jártunk a múzeumban, ahol szándékosan megállt az idő úgy 1983 táján, és azóta sem mozdult egy tapodtat sem. Ez a legnagyobb vonzereje. Istvánkó Károly és felesége évtizedekkel ezelőtt kezdték el gyűjteni fiatalságuk meghatározó tárgyait. Ismerősöktől, barátoktól kapták a tárgyak zömét, amiket otthon őrizgettek, és sajnálták kidobni, de már nem tudtak vele mit kezdeni.
Az ABBA-s bevásárlószatyortól a Varia bútoron át a Szovjetunióba szóló útikönyvekig. A házban korhű retrószobákat alakítottak ki: a nappaliban hatalmas poszter, ami tengerpartot ábrázol. Trapéznadrág, vastag talpú cipő, a konyhában népi tányérok a falakon, kártyanaptár, és az akkor modernnek számító használati tárgyak.
Kicsit kényelmetlen, de nagyon jól néz ki
Az udvaron pedig láthatunk több mint 25 szocialista autót, köztük rózsaszín kabrio Wartburgot, műfűvel borított IZS-t, raliautókat és mindenféle retrókocsit, a Barkastól a Zastaváig. Egy Trabant 601-es szereléséhez készülődtek 1975-ben, és szemlátomást azóta is az emelője tartja félig a magasban. A kombi Wartburggal megérkeztek a festők, egy kis Polski Lengyelországból jött csomagokkal megpakolva árulni a lengyel piacra. Adri és Bence a huszonéves korosztályba tartozik, leginkább csak rácsodálkoznak a régi idők járgányaira, ottjártunkkor éppen egy 1973-as Jawa 350-est próbáltak ki.
– Ilyet eddig csak filmeken láttunk. Kicsit kényelmetlennek tűnik, és valahogy nem túl biztonságos, de jól néz ki – próbálgatják a fiatalok a járgányt. Azt mondják, gyerekkori balatoni nyarakról vagy a nagyszüleik házából még emlékeznek bizonyos tárgyakra, amik kedves emlékeket idéznek.
Egyszerűbb volt a világ?
A másik kedvencünk a komplett Keravill-pult. Istvánkó Károlyné tulajdonos szerint ilyenkor mindenkiből előtörnek az emlékek, akik abban az időben élték a fiatalságukat, mint ők. Amikor még a Keravill áruházban álltak sorban Rakéta porszívóért vagy Commodore 64 számítógépért. – A mi korosztályunk a legnagyobb nosztalgiával gondol vissza erre az időszakra, valahogy más, egyszerűbb volt a világ, számunkra ez a legnagyobb élmény. A gyerekek – akik nem éltek még ebben a korban – rácsodálkoznak a legtöbb tárgyra. Érdekes megfigyelni, amikor a nagyszülők elhozzák őket, és kedvesen megmutatják, mi mire volt jó – mondja a tulajdonos.
Más ez a telefon
Na, és persze a fiatalok számára nagy tanulság az is, hogy a szocializmusban nem létezett olyan, hogy besétált az ember egy szalonba, és aznap hazavitt egy autót, volt, amire éveket kellett várni. Ahogyan a telefonból sem nagyon válogathattunk, kaptunk egy tárcsázós készüléket, olyan színben, ami jutott.
