<p>A jelek szerint megkedveltek minket a medvék. A múlt héten egy emberként követte az ország a végül kitessékelt Vackor útját, aki lehet, hogy a hétvégén visszatért. Vagy nem is ő az.</p>
Vackor, a lánymaci a múlt héten több mint 300 kilométert bandukolt Magyarországon a szlovák határtól egészen a Csongrád megyei Sándorfalváig. Ott sikerült csak altatólövedékkel elkábítani, majd a Szegedi Vadasparkban kapott átmeneti szállást. Végül rátettek egy nyomkövető nyakörvet, s visszavitték a Kárpátok lábáig, aztán mehetett isten hírével. Lehet, hogy visszajött?
Ez a medve valószínű, nem az a medve
Szombaton reggel legalábbis a térfigyelő kamerák rögzítették, amint Sajókeresztúron átfut a játszótéren egy medve.
Medve a FÅtéren SajókeresztúrbanKözzétette: Keresztúri Krónika â 2018. június 16.
Aztán tovább vastagodott a 2018-as magyar medvedosszié azzal, hogy vasárnap hajnalban mackót láttak tíz kilométerrel odébb, Miskolcon, a József Attila utcán is. Előbb az úttal párhuzamosan, majd egy autó előtt keresztbe szaladt. Az észlelést telefonnal vették fel.
A Bükki Nemzeti Park szerint, mivel a sajókeresztúri maci legalább 200 kilós, nem lehet Vackor, mert az csak 150 kiló körül volt. A hétvégi állatot egyébként Sajókeresztúrnál és Szirmabesenyőnél többször is látták, és van egy bocsa is, amivel a természetvédelmi őrszolgálat is találkozott.
Véd a város az agresszív hímektől
Szin János medvepásztor, a Medveles.hu szakértője ugyanakkor a Borsnak azt mondta: nem lenne meglepve, ha kiderülne, a két medve tulajdonképpen mégis egy medve, méghozzá Vackor. És, ha valóban ő, akkor felvetődik a kérdés: miért ragaszkodik ennyire a városhoz, az emberhez? Miért nem jó neki az erdő?
– Két dolog miatt lehetséges, hogy bemegy a medve a településekre. Egyrészt, mert indirekt módon az emberektől védelmet kap a hímekkel szemben. Az én tapasztalatom az, hogy csak a gyenge és bocsos példányok mennek be lakott településre, mert oda nem merészkednek be a nagy hímek. Ezek sokszor megölik a bocsokat is, így a nőstény a kicsinyét is védi – magyarázta Szin.
Illetéktelen kommentelő
Közben a Facebookon markánsan megnyilvánult a Fehérkereszt Állatvédő Liga is – pontosabban valaki a liga nevében. A Bors ugyanis megtudta: feltörték a közösségi oldalukat, és a nevükben kommenteltek. Ezt: „A medve furcsa viselkedéséből akár arra is következtetni lehet, hogy korábban rabságban tarthatták, és vagy megszökött vagy szélnek eresztették. Lehetséges, hogy ezért nem fogadja be a medvepopuláció, illetve nem találja ő a helyét. A szabadon engedése felcsillantotta a reményt, hogy a szakemberek tényleg mindent felmértek és helyesen döntöttek.” Aztán kitért a vadászkutyák állítólagos bevetésére is : „Megáll az ész! Ezzel aztán valóban csak elriasztják (a medvét), és aztán üldözhetik a végkimerüléséig. Vagy a puskacsőig.”
A Fehérkereszt Állatvédő Liga már törölte a kommentet, Szilágyi István elnök megdöbbenve nyilatkozott a Borsnak:
– Természetesen nem Facebook-nyilvánosság előtt folytatunk szakmai vitákat, ráadásul a Bükki Nemzeti Park munkáját tiszteljük, és a medvekérdés megoldásában résztvevők munkája előtt is fejet hajtunk. Mi vagyunk a legrégibb állatvédő szervezet, sosem akarnánk rosszat a kollégáinknak.
Jeladózni tudni kell
A hétvége medvekrónikájához tartozik az is, hogy Vackor nem sokáig tűrte a jeladós nyakörvet: megszabadult tőle. De hogyan? A medvepásztor amondó: előre megjósolta volna, ha megkérdezik tőle, hogy ez lesz. Szerinte a felnőtt medvékről nagyon könnyen lejön ez az eszköz.
Nem feltétlenül az állat vakarászhatta le magáról direkt, sokkal inkább elképzelhető az, hogy egyszerűen rosszul rakták rá. Orbán Zoltán, a jeladókat gyakran alkalmazó Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elnöke megerősítette: akárki nem tud egy ilyen eszközt medvére tenni, pláne, hogy Magyarországon eddig még soha nem is kellett.
– Nagy rutin kell hozzá, legalább ötvenet fel kell helyezni ahhoz, hogy megfelelő legyen, de még akkor sem biztos, hogy sikerül – mondta.
