Messzi útra mentél, nem ismerjük a távolságot, nem tudhatjuk, hol jársz most, talán valami csöndes helyen ücsörögsz, vagy – mint rendesen – nagy társaság vesz körül. Azt sem tudjuk, mit vittél magaddal, csak azt tudjuk, hogy mit hagytál itt nekünk, mi maradt utánad. Fényképek – a pillanat leghitelesebben megörökített lenyomatai.
Ha a sok-sok, milliónyi pillanatot egymáshoz ragasztjuk, abból egy egész élet összeáll. Hány másodperc egy emberöltő? Hány pillanat? Nem érdemes a számolgatás...
Élet maradt utánad, ezernyi filmkockán, ezernyi élet. Mi majd néha megnézegetjük, nevetünk, sírunk, ámulunk rajta, és mindez segít majd nekünk emlékezni a pillanatokra. Ezek a te képeid, ez itt te magad vagy. Élsz bennük tovább Zolika, és velünk is élsz tovább.