Egyre divatosabbak a garázsvásárok és az internetes adok-veszek. Így nem csak gyorsan szabadulunk meg felesleges holmijainktól, de még pénzt is kereshetünk vele.
Forrás: AFP
Nincs olyan otthon, ahol ne lennének fölös tárgyak, ruhák, bútorok, amelyeket már nem használunk, de lomtalanításkor sajnáljuk kidobni, hiszen alig van baja. Ilyenkor jön jól egy garázsvásár, persze csak akkor, ha már megfelelő mennyiségű limlom gyűlt össze ahhoz, hogy megérje „kinyitni a boltot”.
Alkalmanként szabad
Az adótörvények nem határozzák meg a garázsvásár fogalmát, a köznyelvben kialakult szóhasználat szerint a már nem használt, feleslegessé vált használati tárgyak eladását jelenti. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékese a Borsnak elmondta, hogy ebben az esetben a kulcsszó mindig az „alkalomszerű”, tehát nem gazdasági tevékenységnek számító garázsvásár.
Logikus, hiszen minden héten nem tudunk annyi lomot felhalmozni, hogy eladhassuk, csak vásárlás útján, de ez már haszonszerzésnek számít. Évente pár alkalom belefér, de a rendszeres, például többhetente meghirdetett esemény már szemet szúrhat a hatóságoknak.
Kézzel készített kizárva
A vásárlók szempontjából nem mindegy, hogy mit, milyen minőségben és mennyiért vesznek meg. De az sem mindegy, hogy mit adunk el. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerint „ha a magánszemély a saját maga által előállított ingóságokat értékesíti, például festményeket, szobrokat, ékszereket vagy más tárgyakat, akkor ez már önálló tevékenységnek minősül, így eszerint kell megállapítani a jövedelmét”.
Ez azt jelenti, hogy csak olyan dolgokat árulhatunk garázsvásáron és interneten adózás nélkül, amelyeket mi is megvásároltunk vagy örököltünk, a saját kézzel készített dolgokat csak magánvállalkozóként árulhatjuk.
Számoljuk a pénzt
Jó hír, hogy nem kell adót fizetnünk az ügyletek után egészen addig, amíg az adóév során a vásárból származó bevételünk nem haladja meg összesen a 600 ezer forintot. A NAV tájékoztatása szerint ha mégis átlépjük ezt a határt, akkor csak 400 ezer forint után kell adót fizetnünk, mert a fennmaradó 200 ezer forint adómentes marad.
– Ebben az esetben az adóhatóság felé bejelentkezési kötelezettsége nem keletkezik, adószámot nem kell igényelnie. Adószám nélkül az értékesítő számlát, nyugtát nem tud kibocsátani, ezért az értékesítés kapcsán elegendő más okiratot kiállítania – mondta lapunknak a NAV illetékese.
Felmerül a kérdés, hogy számla helyett mit adhatunk a vásárlóknak. Erre is választ kaptunk: kiállíthatunk például adásvételi szerződést vagy átvételi elismervényt.
Ezeknek az iratoknak az alapját internetről is letölthetjük, de egy egyszerű lapra is felírhatjuk a saját, illetve a vásárló személyes adatait, a termék megnevezését és árát. Dátum és aláírás mindig legyen a papír alján!
Mi számít bevételnek?
A jövedelmünket – amit be kell vallani – úgy tudjuk kiszámolni, hogy az eladási árból kivonjuk azt az összeget, amennyiért beszereztük az adott tárgyat. Előfordul, hogy nem tudjuk már, mennyibe került az adott dolog vagy ruha, ilyenkor a bevételünk 25 százaléka számít jövedelemnek.
Tervezzünk előre!
Akár az interneten, akár garázsvásár során akarunk megszabadulni régi holmijainktól, bizony alaposan fel kell készülnünk.
– Hirdessük meg a vásár dátumát az ismerősök között.
– A ruhákat mossuk és vasaljuk ki, így nagyobb eséllyel veszik meg.
– A plüssöket is bedobhatjuk a mosógépbe, hogy tiszták és illatosak legyenek.
– Jó, ha a hibákat megmondjuk az érdeklődőknek, hogy később ne legyen reklamáció.
– A fabútorokat ápolóval fényesítsük ki, sokkal vonzóbbak lesznek így a vásárlóknak.
– Mindig tűzzük ki a nyitás és zárás időpontját. A legjobb, ha szombatra időzítjük a vásárt.
– Hagyjuk, hogy a gyerekek kipróbálják a játékokat, a felnőttek pedig alaposan megszemléljenek mindent!
