Elviselhetetlenné teszi a lakásmaffia a társasházi lakók életét, hogy így jusson nyomott áron lakásokhoz. Megkérdeztük, mit lehet tenni a betelepülő szomszédokkal szemben, akik miatt egy család teljes vagyonát is elveszítheti.
Forrás: Google maps
Nagy veszély fenyegeti azokat a lakástulajdonosokat, akik társasházakban élnek. Újra elővette ugyanis a lakásmaffia a kisemmizés módszerét – hívta fel rá a figyelmet a budapesti X. kerületi közösségi hírlap. Egy idős nőt jóhiszeműsége révén vert át egy építési vállalkozó, aki szemet vetett osztatlan közös tulajdonú, nagy értékű lakására egy régebbi társasházban. A 30 milliót kóstáló ingatlanból végül szinte nincstelenül kellett távoznia.
Pokol lett az élet
A gyanútlan asszonytól megvásárolta a lakáshoz tartozó padlásteret a vállalkozó. A lakó még boldog is volt, hiszen két legyet ütött egy csapásra: hozzájutott egy kis pénzhez, és az elöregedett tetőszerkezet felújításának problémája is lekerült a válláról.
Ám ezután jött a feketeleves. Nemhogy nem indult el semmilyen építkezés, de még a nyakukba is kaptak egy nem várt szomszédságot, amely kialakított lakás híján a kertbe költözött be, ellehetetlenítve ezzel a ház és a lakók életét. Ugyanis rendszeresen ordibáltak, bulikat rendeztek, kisebb és nagyobb dolgukat is ott végezték el.
Ezek után az asszonynak már csak egy lehetősége maradt: meg akart szabadulni az ingatlantól és el akart költözni. A háborús övezetekre emlékeztető helyzet miatt viszont csak az építési vállalkozó jött szóba lehetséges vevőként, aki értelemszerűen szinte fillérekért vette meg a lakását. Természetesen az adásvétel létrejötte után a beköltöztetett lakók el is tűntek.
Papír, papír!
Törvényi úton nem nagyon van lehetőség érvényt szerezni annak, hogy hányan lakhatnak egy ingatlanban. Ha egy garzonban nyolcan szeretnének, akkor a társtulajdonosoknak semmilyen joguk nincs, hogy ezt megakadályozzák.
– Ezekre a helyzetekre még a házirend sem ad megoldást. Ehelyett a használati szerződés lehet az ellenszer. Ez azért jó, mert a vásárló eleve látja, hogy mit vesz meg a közösből. Aki pedig nem adja el, az tudja bizonyítani, hogy mi az övé, és hogyan van megosztva – mondta a Borsnak dr. Horváth P. András. Az ügyvéd szerint sokszor beleesnek abba a hibába az emberek, hogy ha – például – valaki megveszi a padlást, az illető még a konyhát is joggal használhatja. Egy lelkiismeretes ügyvéd ilyenkor felhívja a felek figyelmét arra, hogy az ilyen helyzeteknél legalább az úgynevezett használati megosztási szerződés jöjjön létre közöttük, hogy az a hányad konkrétan minek felel meg.
Van rosszabb is
Nem új keletű módszer ez egyébként az ingatlanmaffiában.
A legújabb és egyre inkább elterjedt, hogy a közmunkások között keresnek olyat, akinek kertes háza van vagy nagyobb értékű ingatlana, és jobb állás reményében Németországba csábítják dolgozni. Elviszik ügyvédhez, ahol tartási szerződéseket íratnak vele alá, majd milliós ingatlanokat havi 20 ezer forintért úgymond átvesznek tartási szerződéssel. Majd később mindenképpen olcsóbban jutnak hozzá az ingatlanhoz. Ebben az esetben az áldozatok nagyrészt nem mernek ügyvédhez fordulni.
