<p>Zümmögnek, kellemetlenkednek, félelmetesek, csípnek. De ha nem lennének, nekünk nem volna mit enni. Gondoljon bele, hogy egyszer csak nem terem a kertben a barack, a paradicsom, a paprika! Segítünk, hogyan élhet békében együtt a méhekkel.</p>
Pár nappal ezelőtt nagy hírverés volt amiatt, hogy méhek tömegesen pusztultak el napraforgók permetezése miatt Somogyban és Baranyában. Sajnos már Magyarországon is csökken a méhállomány, amiért a mezőgazdaságban használt vegyszerek is okolhatók. Pedig épp a mezőgazdaság függ a szorgos kis rovaroktól.
Albert Einstein számította ki: ha kipusztulnak a méhek, akkor az emberiségnek négy éve marad hátra, vagyis utánuk pusztulunk mi is. Mert óriásit téved az, aki csak a méztermeléssel köti össze a méheket, ők az emberiség élelmezése szempontjából sokkal fontosabbak.
Ültessen sok virágot!
A rendszerváltás után itthon növekedésnek indult a méhcsaládok száma, ám 2016 óta folyamatosan csökken. Ez nem jó hír a gabona- és a gyümölcstermesztés szempontjából sem: ha a fullánkosok eltűnnek, nem lesz, aki beporozza a virágokat, csökkenni fog a termés.
– A legnagyobb probléma, hogy nincs elég olyan virág, ami a méhek táplálékát adná, legyen szó akár díszvirágról, akár gaznövényről – magyarázta a Borsnak Beck Attila, a bólyi méhészegyesület elnöke. – Sajnos, a mindenütt propagált cukros víz kihelyezésével sem segítünk sokat. Ez a méheknek olyan, mint nekünk a kenyér: önmagában nem maradnánk vele életben. Azzal tesszük a legtöbbet, ha hagyjuk, hogy birtokba vegyék a virágainkat, és ha minél többet ültetünk.
Készítsen menedéket!
A beporzók számára a mai beton- és téglaépületeink sokkal kevésbé alkalmasak letelepedésre, mint a régi vályogfalas, nádtetős házak, ezért van szükségük a menedékekre. Ez a magányosan élő méhek, például a kőművesméhek vagy a bundásméhek és más hasznos rovarok otthona lehet.
Akár egy nem használt madáretetőt is felhasználhatunk. Fűrészeljük ketté, majd csináljunk bele különböző kis fakkokat, amikbe tegyünk mindenféle faágakat, és leveleket! Az a lényeg, hogy minden keret különböző legyen.
Este permetezzen!
A méhek legnagyobb gyilkosai a permetező szerek, ezekre kell leginkább figyelnünk. Kifejezetten kockázatos két hatóanyag, a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil, vagyis az ezeket tartalmazó rovarölő szerek. Ha nem árt a méheknek az adott permetszer, akkor azt a dobozon is feltüntetik.
– Lehetőség szerint este permetezzünk, amikor már nem dolgoznak a méhek! Így sokkal kevesebb vegyszer éri őket, mert az reggelre valamennyire beszívódik a növénybe – mondta Paltán Attila, akinek allergiás reakciók miatt egy hónapja kellett abbahagynia a méhészkedést. Szerinte további probléma, hogy sajnos egyre kevesebben választják a szakmáját, mivel nem biztosak abban, hogy megéri.
Csípésre
A méh (képünkön felül) mérge savas kémhatású, így a csípés helyét lúgos folyadékkal kell bekenni (pl. szódabikarbóna kevés vízzel keverve). A darázs (képünkön alul) mérge lúgos kémhatású, így a csípés helyét savas oldattal kell bekenni (pl. ételecet vagy citromlé).
Az öblítő hergelhet
Sokan félnek a zümmögő, szorgos kis rovaroktól – teljesen feleslegesen. A repülő méhek vagy felfedeznek éppen vagy gyűjtik a virágmézet. Erre összpontosítanak, az embereket pedig nem akarják bántani.
– Ám azt kevesen gondolnák, hogy az egyébként nyugodt rovarokat akár az öblítőjük illatával is fel tudják hergelni – figyelmeztetett Paltán Attila. – Vannak olyan illatok, amiket veszélyként érzékelnek, ilyenkor támadnak. Kirándulás előtt ezért érdemes jó alaposan kiszellőzött ruhákat hordani. Ha méhkas közelébe tévednénk, akkor minél gyorsabban távolodjunk el tőle, hogy elkerüljük a konfliktusokat – figyelmeztetett a méhész, aláhúzva: a méhek is tudják, hogy a szúrásba belehalnak, ezért csak veszély esetén használják a fullánkjukat.
