<p>A Balatontól 30 kilométerre fekszik Somogyvámos dombjai között a Krisna-völgy. Az Indiai Kulturális Központ és Biofarm 25 éve létesült, és azóta világhírűvé vált. Lakói önellátásra törekszenek, és ez az egyszerűség ad számukra teljességet.</p>
A völgy Fonyód felől hamar elérhető, a bejáratnál két fehér elefánt jelzi, jó helyen járunk. Az úton haladva már az elején sok érdekesség fogadja a látogatókat, tavak, színes emlékhelyek, a nem mindennapi színes iskolaépület is felbukkan, a dombtetőn pedig a templom.
Egyszerű boldogság
Százharmincan élnek a völgyben, egyedülálló nők, férfiak, házaspárok és családosok, mindannyian az élethelyzetüknek megfelelő házakban laknak, külön van női és férfiszállás, garzon a házasoknak és ház a családoknak. A völgyön belül nem használnak elektromos áramot, kútból húzzák a vizet, az önfenntartásra törekvés részeként minden családnak van egy kis kertje, szél- és napenergiát használnak, kézzel mosnak.
Somogyvámos ófaluban majdnem ugyanennyien élnek Krisna-hívők, akik szerettek volna közel maradni, de ott van áram, nekik van saját munkájuk, ám továbbra is a közösség részei és törekszenek rá, hogy a közös eszmék megmaradjanak. Az országban is sok a hívő, talán nem is látszik rajtuk, de ez a tudat a mindennapi életük részévé teszi, hogy imádkoznak, meditálnak, számukra első a tisztelet és a szeretet.
Nem vallás, belső tudat
A szentélybe csak mezítláb léphetünk be és aki kedveli az indiai kultúrát, egyből otthonosan érzi magát az élénk színű freskókkal díszített oltárok között. Ottjártunkkor éppen szertartás zajlott, a napi négyből az egyik. Sorra érkeztek az asszonyok különböző színű száriban, a férfiak pedig fehér ruhában. Segítségünkre Tóthné Bakondi Laura kommunikációs referens sietett, hogy megértsük, mit is látunk.
– A szeretetünket és hálánkat így fejezzük ki, különböző eszközökkel, tüzet, vizet, illatos kis kendőt, virágot, pávatoll-legyezőt ajánlottunk fel. Ez a szertartás India-szerte gyakorlott. Minden reggel négykor kelünk és felajánljuk a tiszteletünket a földanyának, és elnézést kérünk azért, hogy napközben rajta fogunk járni – mondja Laura. Hozzáteszi: nem vallásként kell erre a kultúrára gondolni elsősorban, ez a Krisna-tudat, ami azt jelenti, alapvető tisztelettel és szeretettel fordulnak a többi élőlény felé, és idôvel ezt a szeretetteljes kapcsolatot tudják kiépíteni istennel. Ez egy belső munka, amit rendszeres gyakorlással képesek magukévá tenni.
Másfajta örömszerzés
A közösségbe bárki beléphet, de aki szeretné komolyabban követni, idôvel fogadalmat tesz. Megfogadja, hogy egész életében nem eszik húst, halat, tojást, nem játszik szerencsejátékot, elfogadja a sorsát, nem fogyaszt kábító-mámorító szereket. Amibe beletartozik a koffein és a tea is. Nem él tiltott nemi életet sem, ami azt jelenti, hogy csak gyereknemzés céljából szeretkezik. A fogadalomtevőknek bizony ezeket a tisztasági szabályokat szigorúan be kell tartaniuk. Kapnak egy lelki nevet, és azt viszik tovább.
– A legnagyobb örömszerzés nem a nemi életből fakad. Az emberi élet célja a spirituális élet fejlesztése. Magasabb rendű célokért kell küzdeni. Amikor valaki szellemi és spirituális tevékenységgel foglalja le magát, azok az energiák automatikusan felfelé áramlanak, és ez kiteszi a mindennapi életét. Ha ez nem adna boldogságot, nem adná fel a nemi életét – magyarázza Laura, aki 20 éves kora óta tartozik a közösségbe. Házas és van egy nyolcéves lánya, aki már beleszületett ebbe.
Alapvető különbség, hogy nem az anyagi célokért való küzdelem az elsődleges számukra.
– Egyszerű élet, magas szintű gondolkodás. A lelki élet ad egy pluszenergiát, az embert az anyagi vágyak nem ostromolják folyamatosan. Itt vannak a színek, harmonikus környezetben élünk és ételeket eszünk, amelyek kiegyensúlyozzák, egészségessé teszik a testünket, és harmonikus kapcsolatunk van a természettel egy csodálatos közösségben. Kell ennél több?