Kétség kívül Volkó, a farkas és Borsó, a törpemalac lopta el a show-t a kutyafélék nemzetközi konferenciáján. No, meg a Kutyával az Emberért Alapítvány bemutatója.
Forrás: Bánkúti Sándor
A legkimértebb kutatók szívét is másodpercek alatt lágyította meg, ahogy Volkót, a farkast nevelője, Dóri a hátán cipelte be. A szelíd, idősödő óriás ugyanis megszeppent az egyetemi épület simára csiszolt padlójától, mert a körmei miatt csúszkált rajta.
Borsónál, a törpemalacnál kilógott a disznóláb, hiszen ő távolabbi rokona csak a kutyaféléknek, mégis főszereplő az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének legújabb kutatásában. Gondozói ugyanis – szaknyelven – intenzív szocializációban részesítik, igazi családtagként kezelik. Ki is tudna ellenállni ezeknek a rózsaszín kis csülköknek?
A Kutyával az Emberért Alapítvány bemutatócsoportja pedig hol elkápráztatta, hol megnevettette a közönséget ördögi ügyességű, ám angyali természetű segítő- és terápiás kutyáival.
Idén ugyanis Budapesten rendezték meg a kutyafélék tudományos konferenciáját (Canine Science Forum), ami tíz évvel ezelőtt ugyancsak a magyar fővárosban „született meg”. A mostani volt a hatodik alkalom, amire 29 ország legkiválóbb szakemberei látogattak hozzánk – egyebek közt Japánból, az Egyesült Államokból, Brazíliából és Ausztráliából.
A legendás állatviselkedés-kutató, Csányi Vilmos professzor az ELTE Etológia Tanszékén évekkel ezelőtt vette a fejébe, hogy családi kutyák viselkedését fogja tanulmányozni. Kizárólag vadállatokkal foglalkozó kollégái világszerte berzenkedtek ötletét hallva, hiszen addig a kutyára valamiféle mesterséges lényként tekintettek, akit az ember a háziasítással hozott létre. Csányi professzor azonban úgy gondolta, hogy a kutyák természetes közege maga az emberi család, és makacsul kitartott elképzelése mellett. Ahogy mondani szokás: ami ezután történt, az már történelem.
Amint napvilágot láttak az első kutatási eredmények, a világ etológusai döbbenten csaptak a homlokukra. Kiderült, hogy a kutyák az állatvilág csodabogarai, és nagyon is figyelemreméltó teremtések, mivel számos hasonlóságot mutatnak velünk, emberekkel. Napjainkra az egyik leginkább kutatott etológiai területté nőtte ki magát négylábú barátaink viselkedése.
Amellett, hogy így saját fajunk kialakulásáról, működéséről is fontos információkat tudhatunk meg, egyre inkább megtanuljuk érteni és értékelni ezeket a szelíd farkasleszármazottakat, akik az évezredek alatt leghűségesebb társainkká váltak.
Ne büntess!
A konferencián egyebek közt szó esett arról, hogy
• A menhelyi kutyákat nyugtatja, ha úgynevezett KONG-ban (képünkön) kapják az élelmet, amiből nehezebb hozzájutni.
• Az ebek szívesebben működnek együtt kedves, megbízható emberekkel, és kevésbé szívesen neurotikus partnerrel.
• Ha jutalomfalatról van szó, a kutyák a minőséget preferálják a mennyiséggel szemben.
• Az ember által nevelt farkasok, a kutyákhoz hasonlóan, akkor tanulnak szívesen, ha pozitív megerősítést (például jutalomfalatot) alkalmazunk. A büntetés és az úgynevezett „ledominálás” kifejezetten kerülendő.
Be lehet szállni
(Beszámolónkat Tóth Katinka, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának munkatársa készítette.)
