<p><strong>Bizarr művészet</strong> - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Az első részben azt a festőt vesszük górcső alá, aki egymaga több száz év művészetét meghatározta. De vajon akkor is ennyien kedvelnék, ha az első dolog, ami eszünkbe jutna róla az, hogy egy körözött ember, egy gyilkos volt?</p>
Nincs művészetkedvelő ember, aki ne ismerné a barokk mester Michelangelo Merisi da Caravaggio festményeit: plasztikus figurái, drámai beállításai, dinamikus fény-árnyék használata miatt festők tucatjai követték - az utókor caravaggistáknak nevezve őket -, valamint kétségtelenül az 1500-as évek végének, 1600-as évek legelejének egyik legmeghatározóbb művészéről van szó, akinek neve már az általános iskolai rajzoktatás során is kötelezően előkerül.
Azt azonban kevesebben említik meg, hogy Caravaggio elég durva életet élt: rendszeresen keveredett kisebb-nagyobb csetepatékba, verekedésekbe, melyek során jó párszor letartóztatták, ám gazdag támogatói mindig kihúzták a bajból és elsimították az ügyeit a hatóságoknál - egészen 1606. május 29-ig. Ekkor ugyanis egy összetűzés során végzett egy Ranuccio Tomassoni nevű fiatalemberrel.
Brutális támadás
Évszázadokon keresztül úgy vélték a korszakkal foglalkozók, hogy Caravaggio véletlenül végzett Tomassonival, miután összevesztek egy teniszjátszmán. 2002-ben azonban olyan információk kerültek napvilágra, amik alapján kijelenthető: az ünnepelt művész tette sokkal véresebb volt, mint azt addig sejtették. Andrew Graham-Dixon kiderítette: Caravaggio megpróbálta vetélytársa péniszét levágni, miután egy örömlányon összekaptak. Feltételezhető, hogy mindketten igénybe vették Fillide Melandroni szolgáltatásait, emiatt alakult ki köztük vita, ami végül Tomassoni halálával végződött.
Az eset után Caravaggiót száműzték Rómából - ahol addig a kor legnagyobb festőjeként tekintettek rá. Nápolyban, Máltán és Szicíliában keresett menedéket, de sehol sem tudott túl sokáig megmaradni. Máltán például két évvel az emberölés után egy másik ügy miatt tartóztatták le: olyan durván összeverekedett egy helyi arisztokratával, egy lovaggal, hogy az redkívül súlyos sérüléseket szenvedett - azaz nem sokon múlhatott, hogy ismét gyilkossá váljon.
A művész végül valamikor 1610 júliusában vesztette életét. Egy barátja később július 18-ban határozta meg a halál időpontját, ám ezt nem erősítették meg. A feltételezések szerint megölték: vagy Tomassoni bosszúszomjas rokonai végeztek vele, vagy annak a máltai lovagnak az emberei, akit két évvel korábban súlyosan megsebesített.
Folyamatosan tombolt
A kortárs feljegyzések egyébként olyan embernek írják le Caravaggiót, akit zseniális művei ellenére nem lehetett túl nagy öröm közelről ismerni. Bizarr szokásai közül kiemelik: gyakran felfegyverkezve, ruhában aludt, valamint sokszor a legapróbb kritikára is darabokra szaggatta vásznait - emellett más festőket is folyamatosan gúnyolt. Arról pedig már szót ejtettünk fentebb is: folyamatosan verekedésbe keveredett - ami még a kor vehemensebb mércéjéhez képest is túlzásnak tűnt.
