Forrás: MTI
A napokban szárnyra kaptak olyan – a fürdőzők számára rémes – hírek, hogy egyre több a hínár a Balatonban. A szakember azonban azt mondja: hínárosodásról a hetvenes évek
eleje óta nem lehet beszélni a tó esetében.
Mint egy focimeccs
– Egyelőre annyit lehet csak kijelenteni, hogy a rendkívül meleg tavasz és a jó vízminőség miatt több a hínár, mint az erre az időszakra általában jellemző – magyarázta a Borsnak Tóth Viktor limnológus.
– A hínár mennyisége jelenleg az augusztusi állapotnál tart, de ez alapján még nem lehet kijelenteni, hogy hínárosodik a Balaton vize. Olyan ez, mint egy focimeccs. A félidei állásból általában nem lehet megmondani a végeredményt – érzékeltette egy hasonlattal a helyzetet a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológia Intézetének tudományos főmunkatársa.
Tóth Viktor szerint leghamarabb az év végén lehet visszatérni a kérdésre, addigra – a nyár végi állapotok ismeretében – többet lehet tudni.
Nincs panasz
A limnológus szerint a fürdőzőknek azért sem kell tartaniuk a hínártól, mert a forgalmas strandokon kitapossák ők maguk.
– Aki pedig a valóban kellemetlen tüskés hínárral találkozik, annak csak azt tudom tanácsolni, hogy ne ússzon arrafelé. Én sem mászkálok a síneken, mert nem szeretném, ha elütne a vonat – tette hozzá.
Számos forgalmas balatoni strandnál érdeklődtünk. A három helyet is üzemeltető Balaton-Parti Kft.-nél azt mondták, idén egyetlen, hínárral kapcsolatos panasz nem érkezett hozzájuk a látogatóktól. Ugyanezt a választ kaptuk Balatonaligán is, ahol sem az üzemeltetők, sem a fürdőzők nem tették szóvá, hogy a hínár mennyisége zavaró lenne a vízben. Balatonfűzfőn pedig azt mondták, semmivel sincs több hínár a vízben, mint tavaly.
Hajózni sem lehetett
A negyvenes-ötvenes-hatvanas évek Balatonjában bőven volt hínár, ami nem csak a fürdőzőknek okozott kellemetlenséget, hanem a hajózásban is problémát jelentett.
– A túlhínárosodás azonban a hetvenes évek elején véget ért, azóta pedig egyszer sem jelentkezett ez az egyébként önmagától megoldódó jelenség – magyarázta a Borsnak Tóth Viktor.
Bár a legtöbb strandolónak az „undorító” és a „nyálkás” szó jut eszébe a vízinövény hallatán, nem szabad elfelejteni, hogy minél több a hínár, annál tisztább a víz. Egy állóvíznek kétféle állapota lehetséges a limnológusok szerint: vagy a vízben lebegő algák dominálnak vagy a hínarak. Ha tápanyagdús a víz, az algák annyira elszaporodnak, hogy a víz kevésbé átlátszó, zöldes színű lesz, romlik a minősége. Ha kevesebb a tápanyag a vízben, akkor a hínarak vannak előnyben, amik az üledékből szedik fel a tápanyagot, de fényre is szükségük van.
A Balaton hínárjai
Hagyományosan a hínáros békaszőlő és a füzéres süllőhínár a Balaton két legelterjedtebb, állományalkotó faja.
Nagyobb hínármezők főleg a nádasok előtt fordulhatnak elő, de nem ritka a parttól távol, a 2–2,5 méteres vízben a hínáros békaszőlő.
Tíz évvel ezelőtt írt arról a limnológiai intézet, hogy megjelent nagyobb tömegben az érdes tócsagaz és a nagy tüskés hínár, amik esetenként már elszakadva az üledéktől elérhetik a víz felszínét.
Túlzott elszaporodásuk azért zavarhatja a fürdőzőket, mert leveleik kellemetlen szúrós nyúlványokkal rendelkeznek. Ugyanakkor ezek a hínarak számos élőlénynek nyújtanak szaporodási és búvóhelyet.
Megjöttek a rákok
Pár éve újra megjelent a Balatonban a rák, ami megint csak a víz tisztaságát jelzi. Ökológiai szempontból a hínárhoz hasonlóan a rákok is hasznos élőlények az élővizekben. Életmódjukkal, táplálkozásukkal hozzájárulnak a vizeink öntisztulásához, jelenlétük pedig nagy mértékben emeli a vizek értékét.
