<p>Kilopták a cementet az alapozásból, ami miatt megsüllyedtek a pillérek. A híd tervezője hibázott, és öngyilkos lett. Ezek a városi legendák születtek meg a budapesti Nyugati téri felüljáróról.</p>
Pesti szóbeszéd
A két végéről kezdték el építeni, és aztán a két ág középen nem ért össze egy szintben – így szólt a fáma a nyolcvanas évek elején a Nyugati pályaudvarnál létesített felüljáróról. A botrányos esetre pedig elképesztő magyarázatok születtek. Például, hogy az egyik végen a Balti-tengeri nulla vízszinthez mértek, a másik végen meg az Adriáét vették alapul. Szintén elterjedt, hogy jó magyar szokás szerint kilopták a cementet a híd alapozásából, és emiatt a rosszul betonozott pillérek megsüllyedtek. (És az egyik oldalon kevesebb anyag tűnt el, mint a másikon.) Az is szóbeszéd volt, hogy az volt a baj, hogy az egyik oldalon magyar, a másikon szovjet munkások dolgoztak. Meg, hogy a hiba még a tervezőasztalon történt, és emiatt Wellner Péter mérnök öngyilkos lett.
Ragasztásos módszer
De mi is történt 1980-ban az akkor még Marx térnek ismert Nyugati téren? A fővárosban azóta ikonikussá vált felüljárót szabadszereléses módszerrel építették. Ennek az a lényege, hogy előbb előre legyártják és összeszerelik a földön a híd elemeit, majd amikor látják, hogy minden stimmel, szétszerelik. Ezután elviszik a helyszínre, hogy darabonként, két végéről rakják össze. Minden egyes elemet hozzá kell ragasztani az előzőhöz, majd várni kell a következő elemmel, amíg a ragasztás megszilárdul.
Sürgetésből botrány
Ám a beruházó Fővárosi Tanács közölte a Hídépítő Vállalattal, hogy mivel már megvan az átadás időpontja, nem lehet ennyit várni, magyarán sürgették a kivitelezőt. A körúti villamosoknak járniuk kell, tessék sietni! Az összeragasztott elemek emiatt az egyik szakaszban kifli alakban meghajlottak. Ez azonban nem okozott különösebb problémát, mert a hibát ki lehetett javítani, és ez meg is történt. A sajtó azonban addigra felkapta a történetet, és kitört a botrány. Az építkezést így annak ellenére is leállították, hogy a csorbát már kiköszörülték – elevenítette fel az Urbanlegends.hu.
A völgyhídon is dolgozott
A felelősök megúszták
Wellner Péter tervező első fokon jelentős, 46 ezer forintos pénzbüntetést kapott, alacsonyabb munkakörbe helyezték, és csökkentették a fizetését. Másodfokon azonban megállapították, hogy a hibát tényleg a kivitelezés siettetése idézte elő. Az építtető Fővárosi Tanács akkori illetékesei nem lettek nevesítve. Wellnernek így „csak” nyolcezer forintot kellett befizetnie az állami kasszába, ami akkor nem volt kis pénz. Az indoklás szerint – noha nem hibázott – tekintélyével el kellett volna érnie, hogy a kivitelezéskor „a technológiai időszükségletet” a városvezetés sürgetése dacára is figyelembe vegyék.
Köszöni, jól áll
A létező szocializmusra oly jellemző történet bekerült az M1-en 2009-10-ben futott Magyarország története című, nagyszabású sorozatba is, amit a tavaly júniusban, rákban elhunyt tévés, Nagy György írt és vezetett. Mint abban is elhangzott: a különféle legendák megszületésében a sajtó is nagy szerepet játszott.Ugyanis a történet igaz végéről már nem számoltak be a lapok. Habár tavaly olyan hírek is elterjedtek, hogy lebontják a felüljárót, végül csak a lépcsői tűntek el. A főváros közlekedését jelentősen megkönnyítő híd a nagykörút felett a mai napig biztosan áll, pedig az építése óta eltelt négy évtized alatt megszámlálhatatlan mennyiségű autó hajtott át rajta.
