Ha sokszor mesélik el egymásnak ugyanazt a történetet, annak az lesz az eredménye, hogy mindenki elhiszi. Ebből fakadnak az olyan tévhitek, amelyeknek szinte semmi valóságalapja nincs, mégis tényként kezeljük.
Alapvetésként kezeljük, hogy a Biblia szerint Ádám és Éva almát esznek a tudás fájáról, amiért kiűzik őket a Paradicsomból. Az eredeti bibliai szöveg azonban egyáltalán nem említi a gyümölcs fajtáját. Egyesek a gránátalmát, a szőlőt, de még inkább a fügét tartják tiltott gyümölcsnek, mondván, fügefalevélből készítettek „ruhát” is maguknak. Vélhetően a kultúrák keveredése miatt tartjuk az almát tiltott gyümölcsnek, amelyre a reneszánsz festészet is ráerősített.
A világ valaha volt leghíresebb fizikusáról sokan úgy tartják, hogy a gimnáziumban megbukott matematikából. Mindez viszont csak féligazság: Einstein valóban elhasalt egyszer, de mindezt az egyetemi felvételijén tette, amikor még csak 15 éves volt. Azonban csak nyelvből, állattanból és növénytanból húzták meg, matekból már ekkor is kitűnőre vizsgázott.
Sokan a mai napig hisznek abban, hogy a repülők vécétartalma több ezer kilométer magasságból szó szerint a mélybe zuhan, és megfagyva bárkit agyoncsaphat odalent. Szerencsére azonban ez nem igaz: ha lehúzzuk a budit, az egy tartályba kerül, amelyet minden leszállásnál kiürítenek.
A válasz: nem. A több ezer kilométer hosszú fal színe beleolvad a környezetébe, így esélytelen, hogy lássuk az űrből. Ellenben Spanyolország déli részén található egy 200 négyzetméteres üvegházkomplexum, amelynek a fehér épületei a nemzetközi űrállomásról is láthatóak. Ha pedig egy kicsit hunyorítunk, az egyiptomi piramisokat is észrevehetjük.
Az angol sugar rush, magyarán cukorsokk kifejezés arra utal, hogyha egy gyerek túl sok cukrot eszik, akkor kezelhetetlenné válik. A jelenség azonban természetesen nem létezik, a tudósok semmiféle magyarázatot nem találtak erre. Érdekesség viszont, hogy a szülők valamiért sokkal rosszabbnak értékelik a gyerekük viselkedését, miután az édességet fogyasztott.
A közhiedelemben az él, hogy öt érzékszervünk van: látás, hallás, szaglás, ízélelés és tapintás. Valójában ennél több van. Az érzékelésbe beletartozik minden olyan folyamat, amely során az agyunk információt szerez, ezért ide sorolható még a nyomás, a fájdalom, a hőmérséklet, az egyensúly vagy akár az idő múlásának az ézékelése.
Főként Amerikában tartják úgy, ha egy több száz méter magas felhőkarcolóról leejtünk egy pénzérmét, akkor az képes megölni egy járókelőt, vagy megrepesztheti a betont. Legyen szó bármilyen aprópénzről, maximum 50-80 kilométer per órával tud zuhanni, amely kevés ahhoz, hogy végezzen egy emberrel, de még a koponyát megrepeszteni sem képes.