Állati agresszió hajtja a harapós bűnözőket – igazságügyi fogorvos szakértő segíti a nyomozók munkáját

Mit csinál pontosan egy igazságügyi fogorvos szakértő?

Szakmánkban külön területek vannak. Az egyik a bűnügy, ide tartozik a harapásnyom-azonosítás (pl. gyermekbántalmazás, nemi erőszak és gyilkosság esetében). Ha van egy gyanúsított, megerősítjük vagy kizárjuk, hogy az illető a lehetséges elkövető. A má­sik vonal a tömegszerencsétlenség-azonosítás, illetve bármilyen emberi azonosítás. (Három tudományos azonosítási módszer létezik: a DNS, az ujjlenyomat és a fogászat.) Az is bűncselekmény, ha pl. egy kocsmában belerúgnak valakibe. Akkor mi adunk véleményt arról, hogy milyen a keletkezett sérülés. A negyedik, amikor egy fogorvost perel a páciens („Nem tetszik a híd, nem tetszik a fog színe”), és nekünk kell szakvéleményt adni. Utóbbit nem szeretem és nem is nagyon szoktam elvállalni, mert kollégákról van szó.

Hogyan került erre a pályára?

Már 12 évesen elszántam magam, hogy fogorvos leszek. Orvos családból származom, apám sebész. Emellett a rendőri vonal is nagyon érdekelt. Diploma után dr. Felszeghy Endre lett a mentorom, mellette dolgoztam az Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetben. Aztán az Egyesült Államokba mentem, és ott még jobban elsajátítottam a harapásnyomok elemzését.

Milyen bűncselekmények kapcsán van szükség igazságügyi fogorvos szakértőre?

Sokszor szexuális bűncselekményeknél, de gyakran rablásos ügyeknél is. Előfordult olyan eset, hogy a rabló otthagyta a helyszínen az almát, amibe előtte beleharapott. A gyümölcs egyébként olyan szempontból rossz, hogy hamar elrohad, ezért nehéz belőle harapásnyomot azonosítani. A csoki meg elolvad. Legjobb a sajt, bár sajtos ügyem még nem volt, csak a tévében láttam. Egy érdekes amerikai esetet megemlítenék: a gyilkos megharapta az áldozatát, de rájött, hogy a fognyomok alapján esetleg azonosíthatják, ezért szó szerint kitörte azokat a fogait, amelyekkel harapott. Így amikor elkapták a rendőrök, nem tudták harapásnyom alapján azonosítani. Találtak azonban a gyilkosság helyszínén egy cigarettacsikket. A gyanúsítottnak volt egy rossz szokása: ráharapott a cigire, így a csikken lévő fognyom alapján már megtudták, hogy járt a bűncselekmény helyszínén, mert pont olyan szögben volt megrágva a cigi, mint ahogyan a férfi fogai álltak.

Ha a sértett harap, gondolom, védekezésről van szó, de ha az elkövető harap, mi a motiváció?  

Ez már pszichológia. Mi emberek ugyanolyanok vagyunk, mint az állatok, hiszen a fiziológiánk ugyanaz. Minket azonban megkülönböztet a lelkünk, az akaratunk és a nevelésünk. Utóbbi finomítja az előző kettőt. De nem megfelelő nevelés esetén az állati ösztönök kerülnek túlsúlyba. A harapók is ezek közül az emberek közül kerülnek ki. Vannak, akik agresszióból harapnak, aztán vannak pl. sportolók, mint Mike Tyson vagy Luis Suárez. A bokszoló Tyson előre eltervezte Evander Holyfield ellen, hogy leharapja a fülét, az uruguayi futballistánál azonban háromszor is spontán jött az „ötlet”, hogy „megkóstolja” ellenfelét.

Mely testrészeken fordulnak elő leggyakrabban harapásból eredő sérülések?

Változó, de vannak a főleg gyermekbántalmazással párosuló szexuális esetek, ahol az elkövető harap meg kiskorút. Ezek a sérülések főleg melleken és a fenéken fedezhetők fel.

Találkozott már olyan bűncselekménnyel, amelynek kifejezetten a harapás volt a célja?

Ilyenről nem tudok, a harapás inkább „járulékos” esemény egy-egy bűncselekmény esetében. Általában egyébként egy harapásból eredő sérülés fedezhető fel. Ahol esetleg több látható, az azt jelenti, hogy az elkövető teljesen bekattant.

Súlyos vagy könnyebb sérülések a gyakoribbak?

Öt kategória van, az első az enyhébb, az utolsó pedig a tépés (mint pl. Tysonnál, aki leharapta ellenfele fülcimpáját). Utóbbi nagyon súlyos és durva, ilyennel még nem találkoztam pályafutásom során. Volt egy érdekes kísérlet, ahol az emberi harapás erejét modellezték, de senki sem tudott a második foknál súlyosabb sérülést okozni. Ahhoz, hogy valaki kiharapjon egy darabot egy embertársából, hihetetlen mértékű agresszió kell. Az első fokú harapás viszonylag gyorsan gyógyul, ezért mondom mindig a rendőröknek, hogy minél előbb fotót kell róla csinálni. A harmadik-negyedik kategóriánál pedig várni kell kicsit, mert akkor vehető ki jobban a nyom.

Mennyire segítheti az igazágügyi fogorvos szakértő munkája a nyomozást? Perdöntő bizonyíték lehet egy harapásnyom?

Nehéz megmondani, mert általában vannak egyéb bizonyítékok is. Inkább segítő eszköz. A vizsgálat feltétele, hogy a kérdéses eset zárt környezetben történjen. Ha az utcán történik, bárki lehetett, hiszen bizonyos fajta fogazata rengeteg embernek lehet. Ha viszont tudjuk, hogy egy szobában, lakásban, házban például a gyerek, az anyuka és az apuka tartózkodott, akkor kerülünk mi a képbe.

Tömegszerencsétlenség kapcsán adott már szakvéleményt?

A Katrina hurrikán áldozatait kellett azonosítani az Egyesült Államokban, de élesben, a helyszínen még szerencsére nem volt ilyenben részem.

Hol tart ma hazánkban a szakma?

Magyarországon már 1903-ban említették a harapásnyomot a szakemberek, ami nagy múltra vall. A szocializmusban háttérbe szorult ez a terület. Kevés harapásos eset fordult elő, bár valószínűbb, hogy voltak ilyen esetek, csak nem derültek ki. Ma azonban már egyre többször hívnak a kollégák, mert harapásnyomot találtak. Ehhez azonban tízévnyi, igen kitartó szakmai munkára volt szükség.

Mi lehet a következő lépés?

Úgy gondolom, következő lépésként az óvónőket kellene felvilágosítani, hiszen ők látják nap mint nap a gyerekeket. Sokszor talán ütésnek nézik a harapást, és lehet, hogy ezért nem lesz ügy egy családon belüli erőszakból. Hát vagy nyolc éve felhívtam az ELTE Tanító- és Óvóképző Karát, hogy tartanék nekik előadást, de azt mondták, nem érdekli őket. És a házi orvosok. 2010-ben volt egy üllői eset, ahol a vér szerinti apa harapta meg kétszer a két hónapos Daniellát. A házi orvos gyógyszert adott a kislánynak, mert nem ismerte fel vagy nem vette észre a harapásnyomot. Laikusnak egyébként nem is feltétlenül könnyű észrevenni. Amerikában például poszterek vannak kirakva a rendőrségeknél, amelyeken a harapások kategóriáit ábrázolják.