Az édesanya végső elkeseredésében a médiához fordult, hogy segítsenek megértetni az emberekkel, kislánya nem szörnyeteg, csupán nagyon beteg.
Forrás: Facebook
Posted by Bethan Germon on Sunday, July 15, 2018
Lydia Germon a súlyos Dandy Walker-szindrómával látta meg a napvilágot Swansea-ban, ami miatt kétszer akkora a koponyája, mint egy átlagos gyermeknek. A kislány lassan betölti a két éves kort, ami az orvosokat is meglepte, hiszen mindössze egy hónapot jósoltak neki.
Túl számtalan megpróbáltatáson, orvosi vizsgálaton és átzokogott éjszakán a család és a kislány bátran küzdenek tovább. Sokan szurkolnak nekik és mindenben támogatják őket, még egy adománygyűjtő oldalt is létrehoztak neki, hogy enyhíthessenek a kórházi költségek terhein. Sajnos azonban vannak olyan szívtelen emberek is, akik szerint a kislány egy szörnyeteg. Édesanyja szerint kommentekben, illetve az utcán is nagyon bántó megjegyzéseket tesznek a súlyosan beteg kislányra és a szülőkre, ami szinte már elviselhetetlen lelki fájdalmat okoz nekik.
Posted by Bethan Germon on Sunday, July 15, 2018
– Élete első 21 hónapját kórházban töltötte és mindvégig vele voltunk. Amikor kiengedték onnan, azt gondoltuk, ez csodálatos, végre elvihetjük akár külföldre is kezelésekre, azonban nem hittük volna, hogy a saját házunk fogságába esünk. Az emberek kinevetik, ujjal mutogatnak rá és undorítónak nevezik őt. Mindenféle bántó megjegyzést tesznek rá – mesélte elkeseredve a 30 éves édesanya, Bethan Germon a Mirrornak.
Posted by Bethan Germon on Monday, December 25, 2017
Azt is elmondta, hogy egyszer két fiú hangosan csúfolódott a kislányon, és középső ujjukat feltartva be is mutattak nekik. A szülők szerint habár nagyon rosszul esett nekik, ezzel még nem is lett volna nagy baj, hiszen a gyerekek kegyetlenek, ám a két fiú anyja szintén hangosan undorítónak nevezte a kislányt és bátorította a fiúkat, hogy folytassák a nyilvános megalázást. Egy másik ember azt mondta nekik, hogy ha Lydia az ő gyermeke lenne, egyszerűen csak hagyná meghalni és kész.
A szülők és a kislány azonban nem adják fel, és habár nagyon megviseli őket az, amit a járókelők mondanak rájuk, amikor kimennek az utcára, nem hátrálnak meg és büszkék gyermekükre, hiszen nagyon erősen küzd az életéért.