Minden eszközzel próbálnak spórolni a fapados légitársaságok. Olykor pitiáner hazugságokat is bevetnek, hogy ne kelljen utólag fizetni.
Forrás: AFP
Ideje felvértezni magukat az olcsón repülni vágyó utasoknak, az elkövetkező években sem lehet ugyanis jobb a helyzet annál, mint ami az elmúlt hetekben történt. A Wizz Airrel és a Ryanairrel is csúnyán pórul jártak a magyar utasok. Legtöbbször minden tájékoztatás nélkül hagyják magukra az utasokat, a problémájukra pedig általában nem kínálnak megoldást. Emiatt fogyasztóvédelmi eljárást is indított a Wizz Air ellen a fővárosi kormányhivatal. Olykor a rendszeresen utazók sincsenek tisztában azzal, mi jár nekik akkor, ha késik a járatuk, vagy egyszerűen nem férnek fel a gépre.
Mindent rögzíteni kell
A minden áron való spórolás miatt a légitársaságok egyszerűen statisztikai alapon túlfoglalják a repülőket: ugyanis arra számítanak, hogy egy bizonyos százalék nem jön el, de üres székekkel nem szállhat fel a gép. Ezért előfordulhat, hogy konkrétan a gép gyomrában derül ki, hogy nincs elég hely. Az utas is akkor tudja meg, hogy nem tud leülni, hiába vette már meg előre a helyjegyét.
– Ez a legritkább, de a legnehezebben bizonyítható eset azok közül, amiért jár kártérítés – mondja a Borsnak Bolyó Anikó, a kártérítésekre szakosodott flight-refund.eu ügyvezetője. – Az utasok nem tudják, hogy visszautasított beszállás miatt kaphatnak kártérítést, vagy nem mernek kérdezni, esetleg a nyelvismeret hiánya miatt. Ilyenkor például jegyzőkönyvet is jó felvenni, és tanúkat is állítani, mert utólag lehet, hogy mást állít a légitársaság – tette hozzá. A tapasztalat az, hogy csak utólag lehet panaszt tenni.
Sztrájk után is jár
Magyarországon akár 5 évre visszamenőleg is lehet kártérítést kérni. Sőt törlés esetén még kárenyhítés is jár. Ha törlik a járatot, az európai törvények szerint a légitársaságnak fel kell ajánlania szállást vagy alternatív járatot, és ha ezt az utas nem fogadja el, a jegy árát vissza kell térítenie.
Ehhez minden károsult légiutasnak joga van. Persze bizonyos esetekben, például időjárási viszonyokra, katasztrófahelyzetre, sztrájkra hivatkozva ezt megtagadhatják, de ebben is van kivétel. Ha például előre nem bejelentett, vagyis „vad-sztrájk” miatt történik késés, ugyanúgy járhat, távolságtól függően 82 ezer forinttól 200 ezer forint közötti összeg.
Mi van a csomagokkal?
A csomagokkal kapcsolatban már kicsit más a helyzet. Ha van biztosítás, jár a poggyásszal kapcsolatos kártérítés. A Bors is beszámolt a Ryanairt választó Katalinék esetérôl, az ô csomagjukat túlsúlyra hivatkozva nem akarták elvinni. A végén rendőrt hívtak az utasok, a két gyermekkel utazó család pedig nem utazott el a csomagjaik nélkül. Ezt eldönteni mindössze tíz percük volt. – Minden követ meg fogunk mozgatni azért, hogy kifizessék a kárunkat – mondta lapunknak Katalin.
A Wizz Air késik a legtöbbet
Átlagosan 23 perccel a Wizz Air gépei késnek a legtöbbet – derül ki a brit polgári repülésügyi hatóság (CAA) adataiból. A legpontatlanabb légitársaságok 2017-es listáján a magyar hátterű cég után a Norwegian Air Shuttle lett a második (21,7 perc), amit a Vueling Airlines és a Thomas Cook Airlines (21-21 perccel) követ. A listán a Ryanair huszonnegyedik (15,6 perc), az EasyJet pedig harmincharmadik (18,2 perc). A Wizz Airnek egyébként nagyrészt ugyanaz a reakciója a „vádakra”: rossz időjárás, forgalmas légtér és rossz reptéri infrastruktúra.
29 millió utas
