<p>Bizarr művészet - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Most arról az osztrák művészről ejtenénk pár szót, aki már a húszas évei legelején híressé (vagy inkább hírhedté?) vált erotikus, pornográf rajzainak és az ehhez kapcsolódó botrányoknak köszönhetően.</p>
Aligha kell bemutatni Egon Schiele munkásságát: a XX. század elején élt osztrák festő erotikátval átitatott képeit, rajzait sokan szeretik a mai napig, ám legalább ugyanannyian megbotránkoztatónak, pornográfnak, “bűnös élvezetnek” tartják. Nyilván nem meglepő, ha azt mondjuk: e művek megítélése száz évvel ezelőtt még inkább a botrány irányába tolódott el. Főleg, miután előszeretettel kért fel nem csak ifjabb örömlányokat, de fiatalkorúakat, gyerekeket is, hogy meztelenül álljanak neki modellt. (Schiele képei egyébként annak ellenére, hogy meztelenséget ábrázolnak, egy cseppet sem erotikusak: sokkal inkább zavarba ejtőek...)
1912. áprilisában, Neulengbach városában azonban beütött a krach: a kis osztrák település lakói eleve nem nézték jó szemmel, hogy egy ilyen botrányos, különc művész zavarja meg a hely nyugalmát, az meg pláne nem tetszett nekik, hogy mennyi nő fordul meg Schiele műtermében. (A művész nagy rajongója volt a női nemnek: egyszer - állítólag - összeszámolta: nyolc hónap alatt 180 nő kereste fel, ami igencsak megbotránkozásra okot adó szám volt...)
A helyiek igen hamar kezdtek pletykálni a férfiról, majd egy idő után a rendőrséghez fordultak, melynek következtében Egon Schielét letartóztatták és kiskorúak megrontásával, gyermekrablással és erkölcstelen magatartással vádolták meg. E vádak persze nem igazán állták meg a helyüket, ám mivel erotikusnak minősített rajzait a műtermében kiskorúak is láthatták - hiszen a lapok kvázi szanaszét hevertek - így végül 24 napot kellett börtönben eltöltenie.
A rendőrök egyébként Schiele tárgyalására több mint száz alkotást lefoglaltak, pornográfnak bélyegezve azokat. Közülük egyet a bíró - aki láthatóan a helyiek nézeteit osztotta - a tárgyalás végén el is égetett.
Azt gondolnánk, a börtön és a megbélyegzés akadályozta Schielét - ehhez képest a botrány gyakorlatilag pillanatok alatt ismertté tette a bécsi művészi körökben. Viszont a történtek után Schiele többet nem rajzolt kiskorú modellekről.
HÁROM NAPIG GYÁSZOLHATTA CSAK TERHESEN ELHUNYT FELESÉGÉT
Egon Schiele kapcsolata a nőkkel igencsak sajátos volt: rajongott értük, azonban a sors mégsem volt hozzá túl kegyes, ha párkapcsolatokról volt szó. 1911 és 1915 között - azaz pont abban az időben, amikor kiskorúak megrontásával is vádolták - egy fiatal prostituált, Walburga "Wally" Neuzil volt a szeretője és állandó modellje.
Wally mindössze 17 volt, amikor megismerkedett a nála négy évvel idősebb festővel. Kapcsolatukat nem nézték épp jó szemmel - rá is tett pár lapáttal Schiele botrányhős-imázsára. A művész pár évvel később találkozott leendő feleségével, Edith Harmsszal - a nőt többek közt azért vette el végül 1915-ben, mert ő mégiscsak társadalmilag elfogadhatóbb háttérrel rendelkezett, mint örömlány szeretője. Schiele nem volt épp a hűség mintaképe: egy idő után ugyanis felesége testvérére is szemet vetett, akivel volt is némi afférjuk végül.
1918-ban hatalmas spanyolnátha-járvány pusztított Ausztriában. Egy helyi újság egyetlen hét alatt 2200 halálesetről számolt be. Edith hat hónapos terhes volt, amikor a betegség elvitte. Schiele nem gyászolhatta sokáig feleségét és meg nem született gyermekét: három nappal később ő is elhunyt - ugyancsak a spanyolnátha miatt.
