Aktuális

Több a baleset ott, ahol nincs sorompó? - a Bors utánajárt

B. B. A.

Létrehozva: 2018.08.14.

Némi figyelmességgel kevesebb baleset történne a síneken, ám a vasúttársaságnak is van lehetősége biztonságosabbá tenni az átjárókat. Ki dönti el, milyen sorompót kell elhelyezni és kell-e egyáltalán mindenhová?

Forrás: MTI

A KRESZ feketén-fehéren leírja: ha fehéren villog a vasúti átjáró jelzőlámpája, az nem azt jelenti, hogy mehetünk, hanem azt, hogy működik. Ezt viszont sokan nem veszik figyelembe, sőt, még akkor is áthajtanak, ha piros, de úgy mérik fel, hogy messze van még a szerelvény. Ebből lehet aztán a nagy tragédia.

Eltűntek a csapórudak

Csendesek az új vonatok

Különösen fontos az óvatos áthaladás a felújított vonalaknál, mert ezeken nagyobb sebességgel, de csendesebben haladnak a modern vonatok. Életveszélyes, ha valaki a tiltó jelzés ellenére, körbenézés nélkül megy át a síneken, azt gondolva, hogy úgyis meghallja a szerelvények zaját.

Fény-, fél- és csapórudas. Mindegyik egy-egy vasúti sorompófajta. A vasúti sorompó létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének ügyében a kormányhivatalok járnak el, figyelembe véve a vasúttársaság erre vonatkozó javaslatát is. Hogy fény-, vagy fény- és félsorompó kerülhessen valahova, számos kritériumnak meg kell felelni, de hagyományos sorompó (teljes csapórudas) újonnan már nem használható. Magyarországon a mintegy 5500 átjáró negyede fénysorompóval, ötöde fény- és félsorompóval felszerelt. Ma már az átjáróknak mindössze 3-4 százalékánál működik még teljes mechanikus csapórudas sorompó. Ahol nincs sorompó – vagyis nem biztosított az átjáró – , azok főként a kis forgalmú vasútvonalak és közutak, földutak kereszteződésében találhatók.

Rajtunk is múlik

Az elmúlt néhány évben a MÁV saját beruházásai és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) uniós forrásból támogatott pályafelújításai során sok vasúti-közúti átjáró vált modernebbé és biztonságosabbá. Számos nagy forgalmú átjáró helyén pedig külön szintű (aluljáró vagy felüljáró) kereszteződést alakítottak ki – adott tájékoztatást a Borsnak a fejlesztésekről a MÁV. A társaság ugyanakkor hozzátette, bár minden sorompó felszerelésével a biztonság növelése a cél, ezek nem pótolhatják az emberi figyelmet.

Fél év alatt 35 baleset

A vasúti átjárókban történt balesetekről a MÁV és a hatóságok is statisztikát vezetnek. Az idei első fél évben 35 ilyen baleset történt – jó hír, hogy kilenccel kevesebb, mint tavaly ugyanebben az időszakban –: a nem biztosított átjárókban 6, fénysorompóknál 21, míg fény- és félsorompóval fedezett útátjáróban 8. Tavaly az első fél évben 8-an, míg idén 6-an haltak meg átjáróknál. A MÁV szerint gyakori, hogy az autósok a vonat oldalának ütköznek a kocsival, ami azt bizonyítja, hogy a sofőrök sokszor nem elég figyelmesek.

Kell neki 1 kilométer

A vonat fékútja sokkal nagyobb, mint egy kocsié, a szerelvények tömege pedig szintén sokkal nagyobb (egy személyszállító 200-400 tonna, tehervonaté 3 ezer tonna is lehet), így a vonat fékútja többszöröse egy autóénak: vészfékezéssel akár 1000 méter is lehet. Egy 120 kilométer per óra sebességgel közlekedő vonat megállásához szerencsés körülmények között 500-600 méter szükséges.
Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek