Forrás: Pexels (képünk illusztráció)
Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, az MTA Földtudományi Osztályának elnöke szerint mindezek háttérében ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll, és ez arra is magyarázatul szolgál, hogy az extrém időjárási események miért tartottak ilyen hosszan.
Meggyengült a sarki futóáramlás
Az északi szélesség 50–60 szélességi foka között – tehát Európa térségét is érintve – létezik a Föld légkörében egy állandó áramlat, az úgynevezett poláris futóáramlás (poláris jetstream).
A poláris futóáramlás lényegében a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól.
A globális felmelegedés miatt ma már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek.
Mire számíthatunk?
Nyugat- és Észak-Európában arra kell számítani, hogy fokozódik a szélsőségesség, hűvös és csapadékos vagy extrém meleg időjárás alakul ki a nyári hónapokban attól függően, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be – mondja Bozó László.
Hogyan érinti ez a Kárpát-medencét és Magyarországot?
Hazánk esetében a futóáramlás megváltozásának egy másik következménye is meghatározó. A mérsékelt övi ciklonok pályái is északabbra helyeződnek át, így térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el.
Időjárási frontok híján viszont nagyon hosszú meleg időszakok jöhetnek. Idén ez július végétől augusztus végéig tartott, az Alföld egyes részein példátlanul hosszú kánikulai időszak alakult ki.
A 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma Magyarországon. Az 1970-es években az ilyen napok száma nem haladta meg a tízet, ezzel szemben a 2000-es években 35-40-nél is több hőségnap volt egy-egy nyári szezonban.
