A szocializmusban hazánkban állomásozó szovjet katonák felelőtlen ámokfutásairól, baleseteiről máig rengeteg történet kering. Miért ment valaki tankkal a gyulafirátóti kocsmába? Hogyan akadt fent egy drótkötélben a hegyeshalmi személyvonat?
Harckocsival haza
1978 szeptemberében egy szovjet katona egy páncélozott járművel kitört a bócsai laktanyából, és megindult a záhonyi határátkelő felé. Menet közben több autót is veszélybe sodort, Kecskemétnél pedig halálra gázolt egy bicikliző idős nőt. Később a 4-es úton egészen Debrecenig száguldozott, de ott útját állták, ezért a Hortobágy felé vette az irányt. Ekkor egy csapat fiatal kerékpárossal találkozott, előzés közben pedig négyüket is elütötte. Egyikük, a 18 éves László Sándor, a Debreceni VSC sportolója a helyszínen meghalt – elevenítette fel a negyven évvel ezelőtt történteket az Index. A katona Munkácsra akart hazaszökni az anyjához, miután felettesei nem engedték el az öccse temetésére. Tíz év szibériai kényszermunkára ítélték, de olyan pletyka is elterjedt, hogy még ott helyben kivégezték, illetve, hogy nem is ő volt a valódi elkövető. Ezeket az irtó kellemetlen eseteket akkoriban nem verték nagydobra, a sajtó is csak minimálisan tudósított róluk, ha egyáltalán tudósított.
Mindent eltussoltak
1973-ban hat szovjet MiG–21-es szállt fel a tököli repülőtérről. Három gép hegynek ütközött, a pilóták szörnyethaltak. 1981-ben szovjet tankot gázolt el egy vonat Polgárdi közelében. A mozdony kisiklott és oldalra dőlt, öt katona meghalt. Öt évvel később a kiskunlacházi szovjet katonai bázis egyik vadászrepülőgépe az áporkai iskola épületére zuhant. 1987. október 19-én tragikus helikopter-baleset történt a Bakony legmagasabb pontjához közeli Kék-hegyen. Hét magas rangú szovjet katona lelte halálát, de hogy mi történt, azt akkoriban csak sejteni lehetett. 1988 májusában Győrszentiván és Nagyszentjános közt egy, azóta megszűnt átjárón vontatta keresztül ledöglött társát egy T72 típusú, szovjet felségjelű tank. A vonatforgalommal nem foglalkoztak sokat, így fordulhatott elő, hogy egy Hegyeshalom felé tartó személyvonat éppen a két jármű között feszülő drótkötélbe szaladt. A hátsó jármű lövegtornya a baleset következtében elfordult, és a lövegcső belevágódott a személyvonatba, alaposan letarolva ezzel az első kocsit. A mozdonyvezető és a vonat egyik utasa könnyebben sérült meg, előbbit később leszázalékolták.
Folyamatos félelem
Tóth Eszter Zsófia történész szerint biztosan sokkal több eset volt, mint amennyi kiderült. – Az 50-es, 60-as években is történhettek hasonló tragédiák, de a rendszer akkor még keményebb volt, nem véletlenül csak a 70-es évektől kerültek napvilágra ezek az ügyek. Fontos megjegyezni, hogy akkortól sem elsősorban a sajtóban láttak napvilágot a szovjetek ballépései, hanem szóbeszédekből – mondta a Borsnak a Veritas Intézet munkatársa. – Eszembe jutott egy konkrét eset a szocializmusból, ami talán jól érzékelteti az akkori közhangulatot. Éppen a Balatonnál nyaraltunk, a síneknél várakoztunk, amikor áthaladt egy tehervonat, ami szovjet tankokat szállított. Ez mindenki életében rendszeres látvány volt. Tudtuk, érzékeltük, hogy itt vannak, és ez keltett egyfajta folyamatos félelmet az emberekben – mondta Tóth Eszter Zsófia. A történész szerint az itt állomásozó szovjet katonáknak sem lehetett könnyű, mert gyakorlatilag be voltak zárva a laktanyákba, távol az otthonuktól.
Egymással baleseteztek legtöbbet
A szovjet csapatok láthatatlanságát erősítette, hogy szinte alig rendelkeztek személyautókkal és dzsipszerű járművekkel. Mozgásaikat mindig nagyobb szervezett csoportokban, de ritkábban bonyolították. Közúti konvojaik megelőzhetetlenül hömpölyögtek, a legtöbb balesetet egymás között okozták, ezeket viszont saját katonai igazságszolgáltatásuk bírálta el. Államként éltek az államban, és hála a több évtizedes szívós munkának, valóban legfeljebb annyit lehetett róluk tudni, amennyit a laktanya mellett lakó emberek arról az egyetlen konkrét bázisról tudtak. (Beszélő Online – Megszállók homályban)
Tankkal a kocsmába
Mind közül a legismertebb Radics Gábor esete, akit 1986-ban a gyulafirátóti kocsma előtt szó szerint kilapított egy szovjet tank. A hajmáskéri katonai bázis közelsége miatt az ivóban gyakori vendégnek számító három orosz katona ócsárolni kezdte a két héttel korábban a szovjetektől megsemmisítő, 6-0-s vereséget elszenvedett magyar válogatottat. Erre az egyik katona elszaladt a település határában hagyott T–72-es tankért, majd megindult a kocsma felé. Radics már nem tudott elugrani a lánctalpak elől. Az eset felelőseit nem büntették meg.
