Földönkívüliek, jetik, lavinaveszély, KGB: hatvan éve nem tudni, mi történt a szovjet X-akták-sztoriban, és már talán sosem derül ki, mi okozta a Halálhegyen sátrazók kínhalálát.
Igor Gyatlov végzős főiskolás 1959 telén sítúrát szervezett az Urál északi részére. Nyolc barátjával és egy kirendelt vezetővel vágtak neki a 16 naposra tervezett útnak. A kirándulók száma út közben kilencre csökkent, mert egyikük betegség miatt visszafordult. Ekkor még senki sem tudhatta, hogy pont emiatt menekült meg a haláltól. Gyatlovék a túra felénél, február 1-jén az őslakosok által csak Halálhegynek nevezett hegy oldalában vertek sátrat, és mint később kiderült, ez lett az utolsó táborhelyük.
Miután a tapasztalt síelőkből és kirándulókból álló csoport napokkal a tervezett visszatérés után sem jelentkezett, önkéntes tanárok és diákok kezdték keresni őket. Először elhagyatott sátrukat találták meg, amely valamiért belülről volt kivágva. Majd a holttestek is előkerültek a közelből – négy csak hónapokkal később.
Hiányzott az egyik halott nyelve
Az azóta is megoldatlan tragédiával kapcsolatban számos nyugtalanító körülmény merült fel. Mi okozhatott akkora pánikot, hogy a sátor oldalát kivágva, többen alsóneműben menekültek a súlyos mínuszokban? Ha kitört a pánik, hogyan lehetséges, hogy a lábnyomok rendezett sorban vezettek a sátortól? Két halott ruhadarabjain radioaktivitást mutattak ki. A fenyőfa – ami alatt pár holttest feküdt – ágait letördelték, mintha fel akartak volna mászni rá. Az egyik test nyelve hiányzott, egyes holttesteken pedig égési sérüléseket találtak. A helyi őslakosok fura égi jelenségekről számoltak be a tragédia éjjeléről.
Jetitámadás vagy gyilkos földönkívüliek?
A szovjetek titkolózása és a különös részletek miatt számtalan összeesküvés-elmélet született a Gyatlov-rejtéllyel kapcsolatban. A furcsa sérülések miatt egyesek jetitámadásra gyanakszanak. A fényészlelések miatt az ufóhívők pedig földönkívüliek támadását sejtik. Olyanok is akadnak, akik szerint egy balul elsült katonai vagy KGB-akció áldozatai lehettek a túra résztvevői. A logikusabb, de még mindig nem elég meggyőző magyarázatok között van a lavina vagy az attól való félelem.
Az egyik áldozat hiányzó nyelvét akár egy vadállat is kitéphette. A fényjelenségek pedig lehettek valamilyen titkos katonai vagy űrrepülési kísérlet jelei is. Lavina azelőtt és azóta sem volt jellemző a térségben, ráadásul nem valószínű, hogy a tapasztalt Gyatlovék egy lavinaveszélyes helyen verték volna fel a sátrukat. A legfőbb kérdés az, hogy Gyatlovék miért hagyták el pánikszerűen a biztonságos és meleg sátrat, és mentek ki alsóneműben a metsző hidegbe? Ha ezt meg tudná valaki fejteni, az ez utáni eseményekre már létezhetnének életszerű magyarázatok.
Nem nyitják újra az aktákat
A rejtélyről készült rengeteg dokumentumfilm és regény mind megpróbálta kideríteni az igazságot. A 2013-as Halálhegy című könyv írója, Donnie Eichar szerint elképzelhető, hogy a tragikus éjszakán a hegy körül fújó erős szél ritka jelenséget, a Kármán Tódor fizikusról elnevezett Kármán-féle örvénysort hozott létre. Ez hatalmas zajjal jár, amit a fül számára már hallhatatlan infrahang kísér. Utóbbi képes pánikrohamot és logikátlan viselkedést kiváltani az emberekből. Az író szerint ez lehet a magyarázat arra, hogy a csoport elhagyta a sátrat. Van olyan is, aki szerint füstmérgezés állhatott a háttérben, ami magyarázatot adna arra, miért találtak némelyik testen égésnyomokat.
A csoport emlékére létrehozott Gyatlov Alapítvány a rendszerváltás óta szeretné elérni, hogy az orosz rendőrség újranyissa az ügy aktáit, de hiába. Valószínűleg sosem fog már kiderülni, hogy mi történt a Halálhegyen 1959. február 2-án.
