Van, akinek még a saját háza táján is nehezére esik az állandó takarítás. Nem úgy a PET Kupa megálmodóinak, ők azok után takarítanak, akik a hazai folyóvizekbe, például a Tiszába dobálják a hulladékot.
A PET Kupa a Tisza hulladékszennyezésének felszámolására jött létre mintegy hat éve, nonprofit, civil kezdeményezésként. Nem egyszerűen arról van szó, hogy szemeteszsákokba gyűjtik a part melletti szemetet, annál jóval többről. Egész évben rendezvényeket, hónapokon átívelő szemétszedési akciókat, csapatépítő tréningeket, kiállításokat és szakmai egyeztetéseket szerveznek. A cél nemes, a tény viszont, hogy a helyzet javítása érdekében ilyen nagy volumenű megmozdulás szükséges, elszomorító. Munka ugyanis mindig akad.
– Szeretnénk elérni, hogy ne szennyezzék újra és újra a Tiszát. Igyekszünk felderíteni a legnagyobb lerakóhelyeket és felszámolni azokat – beszélt a céljaikról a Vasárnapi Borsnak Hankó Gergely projektvezető, aki egyébként a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének ügyvezetője is. A PET Kupa ötlete egy véletlennek köszönhető.
– A termeszetfilm.hu egyesület partifecskéket akart filmezni Tokaj határában. Védett, ikonikus felső-tiszai madárfajunkat szerették volna bemutatni a nagyvilágnak. Sajnálatos módon azonban több PET palackkal találkoztak, mint partifecskével. Sokat gondolkodtak, hogyan lehetne erre a problémára felhívni a figyelmet. Az ötlet, hogy magát a szennyezést kell felhasználni, Palkó István, az első tiszai PET-hajós nyomán született meg – árulta el a kulisszatitkokat Hankó Gergely. Tehát bosszankodás helyett – ha már megtörtént a szemetelés – igyekeznek a lehető legtöbbet kihozni a helyzetbôl, ráirányítva a figyelmet, hogy ők lennének a legboldogabbak, ha nem lenne miből hajót építeniük. De sajnos van. Az általuk és az önkéntesek által begyűjtött műanyagokból hatalmas hajót építenek, amivel évente egyszer, a kupán, vízre szállnak, hogy még több szeméttől kíméljék meg a folyót.
– Ezzel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy igenis tudunk tenni ezen problémák megoldásáért. A magyar zöld ipar minden szegmensre tud megoldást javasolni, és nem utolsósorban megpróbálunk nemzetközi összefogást tető alá hozni. Az a cél, hogy Magyarországon is egy körforgásos gazdaság felé lehessen venni az irányt.
Persze ehhez az kell, hogy ne csak az aktivisták, hanem a civilek is odafigyeljenek a környezetükre, már azzal is, hogy a szemetet oda dobják, ahová való: a kukába.
