A szocializmusban épített, Kínai Nagy Falnak hívott ukrán panelsor 3,7 kilométeres méretét elképzelni is nehéz. Magyar megfelelője az óbudai Faluház, ahol nyugodtan a lábtörlő alá tehetjük a kulcsot.
Forrás: Zsolnai Péter
Majdnem két kilométeren át húzódik a világ leghosszabb paneltömbje. Az ukrajnai Luck városában található, a helyiek által csak Kínai Nagy Falnak becézett panelrengeteg ezerhétszázötven méteren terül el, ám leágazásaival együtt már csaknem 4 – egész pontosan 3,7 – kilométer a teljes hossza. Ez az épületsor egyben a világ tizennegyedik leghosszabb épülete is.
Nem véletlen, hogy az épület ekkora lett: a 60-as években a Sztir-folyó partján álló város egykori vezetői kifejezetten a világ leghosszabb lakótömbjének megépítését tűzték ki célul. A panelrengetegnek azóta sincs párja: a negyven összekötött épületből álló, öt-kilenc emeletes tömbök tizennégy év alatt – 1969 és 1980 között – nőttek ki a földből. Kilencezernél is több lakó tudhatja otthonának – írja a 24.hu.
Bár ez a panelsor ma már elég lerobbant állapotban van, a szocializmusban meg tudták vele oldali a cipőgyára, fafeldolgozó ipara, vegyipara miatt gyorsan növő város lakhatási gondjait.
Hogy el tudjuk képzelni az ukrán panelóriás méreteit, hazánk leghosszabb panelsora háromszázharmincnyolc méter hosszú. Az óbudai Szőlő utcai Faluház 1970-ben épült, nyolcszáznyolcvannégy lakásában hozzávetőleg háromezer ember lakik 43 ezer négyzetméteren. A kétezres évek végén felújított fővárosi panelsort azért hívják így, mert többen lakják, mint például Tatárszentgyörgyöt vagy Hévízt.
Budapest, Újpalota – 70 ezer
Budapest, Békásmegyer – 56 ezer
Miskolc, Avas – 30 ezer
Debrecen, Tócóskert – 20 ezer
Kecskemét, Széchenyiváros – 22 ezer
– A szocialista időszakban alkotmányos jog volt a lakáshoz jutás, de az igényeket nem tudták kielégíteni, ezért jött a lakótelepek építése – magyarázta a Borsnak Tóth Eszter Zsófia történész, a Veritas Intézet munkatársa. – Az 1956-os forradalom során sokan foglaltak el önkényesen lakásokat, nagyrészt ôket költöztették be az új panelekbe. Az óbudaiak szövetkezeti lakások voltak, be kellett fizetni összegeket, hogy a család lakást kapjon – folytatta a történész, aki maga is pont az óbudai panelek egyikében él. Tóth Eszter Zsófia szerint nem igaz, hogy a lakótelepen élők nem barátkoznak és elidegenednek egymástól. – A Faluházban annyira bíztak egymásban, hogy sokan a lábtörlő alá tették a lakáskulcsot, ha elmentek otthonról. Ez óbudai sajátosság, itt különösen jó közösség van.