<p>Vannak alkotások, amelyeket azok is ismernek, akik különösebben nem rajonganak a képzőművészetért. Viszont kevesen tudják, ezek a népszerű remekművek rejtett üzeneteket hordoznak. Most a leghíresebb festménytalányokról lebbentjük fel a fátylat.</p>
Vincent van Gogh: Éjjeli kávézó
John Baxter amerikai kutató szerint Da Vinci freskója ihlette Van Gogh művének központi részét, ahol a kávézó vendégei között Jézust és a tizenkét apostolt fedezte föl. Ráadásul a főalak mögötti ablakon egy keresztformát lehet fölfedezni.
* * *
Jan van Eyck: Arnolfini házaspár
Az 1434-ben készült képen látható egy tükör, amely a földi hiúság megtestesítője. Talán nem véletlen, hogy a művész magát is megörökítette benne, méghozzá munka közben, amint épp a házaspár portréját festi.
* * *
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora
Giovanni Maria Pala olasz zenész fedezte fel, hogy Leonardo freskója egy rekviem kottáját rejti.
– Hangjegynek jelöltem a kenyereket, valamint az apostolok kezeit, majd egy kottát rajzoltam a terítő és Jézus arca közé. Alig hittem a fülemnek, amikor lejátszottam a zenét: egészen komoly hangulatú, szinte egy rekviem – árulta el Pala.
* * *
Id. Peter Bruegel: Flamand közmondások
A németalföldi művész 122 szólást és közmondást festett meg a képén, amelyekből jó néhányat magyarul is ismerünk, mint például: Fejjel megy a falnak, A nagy hal megeszi a kis halat.
* * *
Pablo Picasso: Öreg gitáros
A kék korszakából származó festményen a zenész nyakánál egy női arc körvonalai tűnnek fel. Ám ez nem valami kód, hanem a szükség hozta így, Picasso ugyanis nehéz időszakaiban olykor átfestette a vásznait, s az eredeti egy gyermeket tartó nőt ábrázolt.
* * *
Michelangelo Bounarroti: Ádám teremtése
A Sixtus-kápolna mennyezetfreskója a reneszánsz művész egyik mesterműve, ám kiderült, hogy nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem tudományos felfedezést is rejt. Két baltimore-i idegsebész, Ian Suk és Rafael J. Tamargo szerint az Úr alakját körbevevő piros köpeny az emberi agyat formázza, míg a zöld sál a csigolyaartéria mása, ami a művész alapos bonctani jártasságát bizonyítja. Meghökkentő, hogy ezeket a testrészeket csak évszázadokkal később írták le ilyen részletességgel.
