50 kilométerről zuhant vissza a Szojuz - A földi nyomás hétszeresét élte túl a két asztronauta
<p>Az űrhajózás történetében egyedülálló, ám szerencsés kimenetelű balesetet két asztronauta élte át. A mentőkabin jól vizsgázott.</p>
Ötven kilométeres magasságban állt le a Nemzetközi Űrállomásra tartó Szojuz MS–10-es rakétájának egyik gyorsító egysége, a fedélzeten utazó két asztronauta az űr határáról szabályosan visszazuhant a földre. A Roscosmos orosz űrkutatási szervezet hajóján az amerikai Nick Hague és az orosz Alekszej Ovcsinyin indult fél éves küldetésre az ISS-re, amikor a kilövés után pár perccel az egyik booster, azaz gyorsító rakéta meghibásodott. Az MS–10-eseken a főrakéta mellett négy gyorsító gondoskodik a Föld légkörének elhagyásához szükséges sebességről, hiányukban az űrhajó nem képes elszakadni a bolygótól.
Az MS–10-es már több mint 12 ezer kilométeres sebességgel haladt az űr határán, amikor a gyorsító elszállt. A két űrhajós azonnal átkapcsolt ballisztikus visszatérési pályára, ami azt jelenti, hogy a rakéta csúcsáról leválasztott utasszállító kabin a normálisnál sokkal meredekebb pályán tér vissza a felszínre. A sebesség miatt az űrhajósokra mintegy 7 G – a normális földi nyomás hétszerese – nehezedik, ráadásul a röppálya és a becsapódás helye is kiszámíthatatlan.
A vészhelyzeti visszatérés után a Roscosmos irányítóközpontja kapcsolatban maradt az űrhajósokkal, akik csodával határos módon túlélték a katasztrófát. Ezt Putyin orosz elnök szóvivője is megerősítette, de az asztronauták hogylétéről lapzártánkig nem érkezett hír.
Halál az űr peremén
A NASA űrsiklója, a Challenger 1986 januárjában történt fellövése után másfél perccel az egyik gyorsító rakéta felrobbant, tűztengerbe borítva a nyolc űrhajóst szállító siklót.
A tragédiát senki nem élte túl. Ahogy a Columbia űrsikló 2003 januárjában bekövetkezett katasztrófáját sem, amikor a már a kilövésnél megsérült hőpajzs miatt a visszatéréskor több ezer darabra robbant a hajó. Hét űrhajós vesztette életét. Az Apolló 13-on 1970-ben történt robbanás a Hold felé menet, de a három űrhajóst sikerült visszahozni. Az orosz űrkutatás első halálos áldozata a szovjet Vlagyimir Komarov volt, aki 1967-ben az első Szojuz űrhajó tesztelése után, a visszatéréskor halt meg, miután nem nyílt ki a kabin fékezőernyője.
