<p>Bizarr művészet - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Közel három évtizede egy olyan rablás történt, ami nem csak a művészvilágot rázta meg, de a mai napig fejtörést okoz az FBI embereinek.</p>
Közel három évtizeddel ezelőtt két ismeretlen egy - mai szemmel igencsak átlátszónak tűnő trükkel - véghez vitte a modern művészettörténet legnagyobb rablását. 1990. március 18-án 13 műremeket emeltek el a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumból - köztük Rembrandt egyetlen ismert, tengeri tájat ábrázoló festményét is. Az elkövetők - és a pótolhatatlan festmények - a mai napig nem lettek meg, ugyanakkor számos elmélet született, hogy vajon ki állhat a bűntény mögött.
A 140 milliárdos bűntény
Az elkövetők igazi filmbe illő trükkel jutottak be. Rendőrnek adták ki magukat, és éjjel bekopogtak a múzeumba, mondván, hogy a környéken valamiféle zavargás volt, emiatt ide is be kell jönniük. Az éjjeliőr - az akkor 23 éves Richard Abath - beengedte őket. Társa épp a termekben járőrözött.
A két álrendőr ekkor kijelentette, hogy le kell tartóztatniuk Abath-ot, mivel körözést adtak ki ellene. A férfi ekkor még csak azt hitte, valami félreértés áldozata - csak amikor visszatérő társa kezén is kattant a bilincs, akkor jött rá: nem rendőrökkel, hanem tolvajokkal van dolguk.
A két műkincstolvaj összesen 500 millió dollár (140 milliárd forint) értékben vitt magával műkincseket. Az, hogy profi műkincsrablók, vagy totális amatőrök voltak az elkövetők, a mai napig rejtély. Érthetetlen például, hogy számos nagy értékű képet otthagytak - köztük két Rafaellót, egy Boticellit és egy Tizianót, mely műnek önmagában nagyobb értéke lett volna a műkincspiacon, mint a teljes ellopott készletnek - valamint egy Rembrandt önarcképet leszedtek a falról, de végül nem bírtak a súlyos kerettel, és egyszerűen otthagyták.
Az FBI évtizedek óta nyomoz
28 év telt el a rablás óta - mégsem tartóztattak le senkit, noha az FBI nagy erőkkel nyomoz. A legelterjedtebb nézet szerint a rablás hátterében a bostoni maffia állt. A képek egy része állítólag a 2010-es években Philaderphiában tűnt fel - ugyanakkor egy műkincsnek sem sikerült tényleg a nyomára bukkanni. 2015-ben előkerült egy videófelvétel a rablás előtti napról, mely alapján az is elképzelhető, hogy az álrendőröket beengedő múzeumi őr - Richard Abath - is benne volt a rablásban.
Sokak szerint a világ egyik leghíresebb műkincstolvaja, Myles Connor - aki önéletrajzi könyvet is írt legnagyobb rablásairól - is érintett volt az ügyben. Noha ő maga épp börtönben ült ekkor, könnyen lehet, hogy a rablás kitervelésében részt vett. Pláne, miután híresen jó viszonyt ápolt a bostoni alvilággal.
Egyesek szerint az IRA állt a rablás hátterében, míg egy másik elmélet szerint az egyik elkövető egy hollywoodi forgatókönyvíró lehetett, akit maga az FBI is gyanúsítottként kezelt egy ideig - ugyanis egy évtizeddel korábban egy egész hasonló (ám sikertelen) műkincsrablásban vett részt New Yorkban. Brian McDevitt 1980-ban egy FedEx szállítójárművet kötött el, ő maga és társa pedig a csomagküldő cég alkalmazottjának álcázva akart bejutni a múzeumba, hogy ott a képeket keretükből kivágva lopják el. Pechükre azonban dugóba kerültek, így csak zárás után értek a kiszemelt múzeumhoz - emiatt pedig a tervük kútba hullott.
McDevitt - aki a nyolcvanas rablási kísérletért pár hónapot ült mindössze - tagadta, hogy bármi köze lett volna a bostoni bűntényhez.
A múzeum egyébként a mai napig reménykedik benne, hogy egyszer visszakerülnek hozzá a művek. Emiatt eleinte 1, majd 5, a közelmúltban pedig 10 millió dolláros nyomravezetői díjat ajánlottak fel. Az ellopott képek helyét a mai napig üres keretek jelzik - ezzel is emléket állítva a modern kor legnagyobb műkincsrablásának, ugyanakkor fenntartva a helyet az esetleg visszatérő alkotásoknak. Ugyanakkor vannak olyan - pesszimistább - nézetek is, melyek szerint a képek valószínűleg már rég megsemmisültek. Képtelenség ugyanis, hogy ennyi idő alatt egyik se bukkant föl bizonyíthatóan sehol sem a feketepiacon.
