<p>Fertőzött ivóvíz, még több parlagfű és penészgombák. Az egyre melegebb idő miatt komolyabb veszélyt jelent majd Magyarországon a nílusi láz, de a malária is. Egy 16 éve tartó hazai kutatás csúfos képet fest a nem is olyan távoli jövőnkről.</p>
A szélsőséges hőmérséklet jelenti a legfőbb egészségi kockázatot Magyarországon – hívják fel a figyelmet a szerzők abban, a napokban megjelent tanulmányban, amely az éghajlatváltozás egészségügyi hatásait mutatja be. A hőhullámokkal szemben a krónikus keringési, anyagcsere-, légzőszervi, mentális betegségekben szenvedők, az idősek és a gyermekek a legsérülékenyebbek.
Kanyarban a malária
• A klímaváltozás várhatóan befolyásolni fogja a rovarok és a rágcsálók által terjesztett fertőző betegségek megjelenését. Magyarországon főként a kullancsok által terjesztett Lyme-kórtól kell majd jobban tartani, amely ellen nincs védőoltás, de szerencsére könnyen felismerhető a kullancscsípés körül kialakuló, jellegzetes vörös foltról, és jól gyógyítható.
• A szintén kullancsok által terjesztett agyhártyagyulladás az enyhe telek miatt egyre veszélyesebbé válik.
• Az itthon is több halálos áldozatot szedő nílusi láz is komolyabb problémát okoz majd.
• Veszély leselkedhet ránk az ázsiai tigrisszúnyog által okozott Chikungunya-láz miatt is. A szúnyogfajtát már három éve azonosították a Dunántúlon, és 30 éven belül az egész országban jelen lehet.
• A malária hazánkba behurcolt eseteinek száma is növekedhet.
• Jelentős veszélyt jelenthet a lepkeszúnyogok által terjesztett leishmaniázis megjelenése: ez kutyákat is megbetegít, emberek számára pedig még nincs ellene védőoltás.
• A Zika-vírustól is tartani kell, elsősorban a várandós anyáknak. A néhány éve világjárványt okozó vírust valószínűleg a 2014-es brazíliai futball-vb-re érkezők hurcolták be a repülőkön megbúvó egyiptomi szúnyogokkal.
Fertőzött ivóvíz
Az egyre melegebb időjárás az élelmiszer-fertőzéseknek és -mérgezéseknek is kedvez. A fertőzések előfordulása jelenleg is évszaktól függ, a szalmonella például július-augusztusban a gyakoribb.
• Az özönvízszerű esőzések olyan fertőzéseket hozhatnak, amelyeket az ivóvíz miatt kapunk el.
• A felmelegedés növelni fogja a mikrobiális eredetű élelmiszer-mérgezéseket, amelyekért elsősorban a penészgombák mikotoxin-tartalma felelős. Ez a penészedés főként a gabona-, olajosmag-, szárazgyümölcs- termékeknél különösen veszélyes: daganatkeltő hatásuk van. Nagyon fontos, hogy ne fogyasszunk penészes ételeket!
Még több parlagfű
Számolni kell az allergiát okozó növények elterjedésével és növekvő pollenszórásával is. Az enyhébb telek miatt egy hónappal is korábban kezdődhet a pollenszezonnal járó tüsszögés és szemvakarás. Új, allergiát okozó növények is megjelennek egy idő után, mint a parlagi rézgyom és a falgyom.
• Elhúzódik az allergén gombaspórák szóródási ideje, amelyek szinte egész évben „velünk lesznek”.
• A felmelegedés miatt a parlagfű pollenjének mennyisége is növekedni fog a levegőben. Hazánkban már ma is a lakosság egyötöde szenved a parlagfű miatt. Ennek a kellemetlen növénynek az irtása ugyan eddig is rendkívül fontos volt, de a jövőben még ennél is kiemeltebb figyelmet kell rá fordítani.
Egyre többen halnak meg naponta
A hőhullámok hatására 2003-ban figyeltek fel Európában, Nyugat-Európában több mint 70 ezer ember halálát okozta a tartós kánikula. A hőhullámok idején Magyarországon a napi halálesetek száma országos átlagban körülbelül 15 százalékkal emelkedik meg. Megyei szinten 9 és 20 százalék között változik, az értékek Budapesten és Veszprém megyében, illetve a közép-magyarországi régióban a legmagasabbak.
16 év munkája
A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon című tanulmányt Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója, Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma osztályvezetője írta. A munka – amely egy 16 éven át tartó kutatás összegzése – a Magyar Tudomány szeptemberi számában jelent meg.
