Évente 150 ezer kóbor kutyát küldenek az örök vadászmezőkre a gyepmesteri telepeken. Pedig az embereken kívül az ebek az egyetlen lények, akik pár hét alatt képesek ugyanúgy szeretni valakit, mint első gazdájukat.
Az Állatok Világnapja alkalmából Csányi Vilmos elismert etológus, Wieden Krisztina, a Hangya Közösség (a vidéki menhelyek segítői) képviselője és Sziládi-Kovács Tibor, a kutyabarat.hu alapítója kerekasztal-beszélgetésen értekeztek arról, hogyan lehetne a hazai menhelyek túlterheltségét csökkenteni és felkelteni a társadalom figyelmét az örökbe fogadás iránt.
Túlterheltek a hazai menhelyek
A Cofidis Kutyaszemmel program részeként készült hiánypótló felmérésében 1200 lakost és 50 menhely vezetőit kérdezték meg, hogyan látják a hazai kutyák helyzetét. A válaszokból kiderült, hogy a menhelyek számára a legfőbb problémát az okozza, hogy nincs elég férőhelyük. Sok helyen a kutyák egészségügyi ellátására fordítható összeg sem elegendő, és az alkalmazottak, ápolók fizetésére sincs pénz. A kutatás során az is kiderült, hogy sok esetben az autó hiánya is nagy problémákat okoz. Az örökbe fogadásánál pedig a legfontosabb szempont a kutya életkora. Inkább kölyköket vinnének haza a leendő gazdik.
– A legtöbben attól félnek, hogy egy idősebb kutya már nem fogja őket ugyanúgy szeretni, mint korábbi gazdáját, pedig ettől nem kellene tartaniuk. Az embereken kívül egyedül a kutyák képesek arra, hogy pár hét alatt ugyanúgy szeressenek valakit, mint első gazdájukat – oszlatta el a tévhitet Csányi Vilmos.
Saját állataik iránt is érzéketlenek
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján ugyanannyi kutyát adnak le maguk a tulajdonosok, mint amennyi talált ebet visznek be. Az ilyen gazdák legtöbbje vissza sem néz elhagyott társára. A jövőben már nem érdeklődik hogyléte miatt, nem segít az eltartásában. Ebből látszik, hogy az emberek egy része felelőtlenül vesz magához állatot. A mostani kezdeményezés egyik célja ezért a társadalom érzékenyítése.
– Mi azzal próbáljuk segíteni az emberek szemléletének formálását, hogy megteremtjük annak a lehetőségét, hogy kutyájukkal együtt is tudjanak élményeket szerezni, ne kelljen otthon hagyniuk, míg nyaralni mennek, vagy éppen moziba – mondta Sziládi-Kovács Tibor.
Ellenőrizhetetlen a szaporulat a falvakban
Vannak országok, ahol sokkal magasabb a kutyatartók aránya, mint Magyarországon, még sincsenek ilyen problémák. Ezekben a régiókban sokkal elfogadottabb a kutyák ivartalanítása.
– Magyarországon leginkább a vidéki területeken vannak problémák, ahol a falvakban szabadon szaladgálnak a kutyák, nincsenek kerítések. Nem lehet követni a szaporulatot. Ezeken a helyeken sok ebet még sosem látott állatorvos – emelt ki egy valós problémát Wieden Krisztina.
Kétmillió kutya élhet Magyarországon
A hatósági előírások ellenére becslések szerint a hazai kutyák 30 százaléka nem rendelkezik mikrochippel, ami nagyban megnehezíti az ebek összeszámlálását. Közelítő becslések a veszettség elleni védőoltást kapott kutyák száma alapján születtek. Ezek szerint több mint 2 millió kutya él hazánkban, ezek közül 100 ezernek nincs gazdája, 10 ezer él menhelyeken. A gyepmesteri telepeken pedig évente körülbelül 150 ezer kutyát altatnak el.
