Az igazi Da Vinci kód: máig nem került elő a festmény, de a tolvaj rejtélyes üzenete senkit sem hagy nyugodni
<p>Bizarr művészet - ezt a címet viseli sorozatunk, melyben világhírű alkotók megdöbbentő, megbotránkoztató, sokszor sötét titkairól rántjuk le a leplet. Több mint nyolcvan évvel ezelőtt egy olyan műkincsrablás történt, ami a mai napig munkát ad a hatóságoknak, a két ellopott kép közül az egyik ugyanis még mindig nem került elő - és talán nem is fog soha sem.</p>
Alighanem a világon a legtöbbször a genti szárnyasoltár esett a műkincsrablók áldozatául - összesen hét alkalommal tulajdonították el a francia forradalomtól kezdődően. Az 1400-as évek első felében készített oltár egyik darabja helyén a mai napig egy másolat látható - az eredetit ugyanis még a második világháború előtt ellopták, és azóta se került elő. A műkincsrablás története igazán regénybe illő.
Hiába van szem előtt, soha nem kerül elő
A Hubert és Jan van Eyck által festett szárnyasoltár két darabját, Az igaz bírákat és Keresztelő Szent János képmását 1934 április 10-én lopták el a genti Saint Bavo Katedrálisból. Az oltárrészek helyén csak egy cetlit hagyott a tolvaj: “Németországtól elvéve a versailles-i békeszerződés értelmében”.
A tettes - Arsène Goedertier - busás váltságdíjat követelt, ugyanakkor hogy mutassa, mennyire kompromisszumkész, az egyik ellopott festményt, Keresztelő Jánost visszajuttatta. A másik oltárkép visszaadásáról azonban hosszas levélváltások következtek - a genti püspök ugyanis nem volt hajlandó kifizetni az egymillió belga frankos követelést. Az alkudozás végül még ugyanabban az évben, ősszel véget ért - Goedertier ugyanis november 25-én elhunyt.
A férfi a halálos ágyán sem volt hajlandó elárulni, hol van a kép, csak egy rejtélyes üzenetet hagyott hátra, mely szerint az ellopott mű “olyan helyen van ahonnan sem én sem más nem viheti el anélkül, hogy a közönség figyelmét fel ne keltené”.
A Da Vinci kódba illő üzenet miatt azonnal felforgatták a szárnyasoltárnak otthont adó katedrálist. Azt gondolták ugyanis, hogy a tolvaj el sem vitte onnan a képet, csak elrejtette valahová - mondjuk egy másik kép mögé. Sajnos azonban a keresés nem járt sikerrel - sőt, azóta sem bukkantak a kép nyomára, ami helyett végül 1945-ben egy másolat került az oltárba.
A hatóságok hivatalosan azóta is nyomoznak az ügyben.
Külön érdekesség, hogy a francia filozófus, Albert Camus regényében, a Bukásban fontos szerep jut a rejtélyes körülmények közt ellopott képnek. Ott a főhős, Jean-Baptiste Clamence egy bárban bukkan rá az ellopott műalkotásra.
