Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök megkapta a menekültsátust – értesült a <a href="https://magyaridok.hu/belfold/gruevszki-ugy-exkluziv-ime-a-reszletek-3689318/" target="_blank">Magyar Idők</a>. A lap megkereste a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalt, ám a szervezet az információt nem tudta megerősíteni.
Nikola Gruevszki menekültkénti elismerésének jogszabályi feltételei fennállnak – a Magyra Idők információi szerint ezt állapította meg a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, a volt macedón miniszterelnök által benyújtott kérelem részletes kivizsgálása után. Úgy tudjuk, a hatóság megalapozottnak tekinti Gruevszki félelmét, hogy hazájában veszélyben lenne az élete, ugyanis a hatóságok nem biztosítanának neki védelmet, hiszen a kormány – amely a macedón hatóságokat is irányítja – nem demokratikus lépésekkel kívánja korlátozni és elvenni a volt miniszterelnök személyes szabadságát.
A bevándorlási hivatal arra a következtetésre jutott, hogy Gruevszki visszatérése esetén hazájában a politikai múltja és véleménye, illetve az új kormány részéről őt ért koholt vádak miatt a hatalom üldöztetésének lenne kitéve.
ÚT BUDAPESTIG
A macedón exkormányfőt először november 12-én hallgatta meg személyesen a menekültügyi hatóság Budapesten. Nikola Gruevszki részletesen beszámolt a november 10-én benyújtott menedékjog iránti kérelmének indokairól, valamint Magyarországra érkezésének körülményeiről. A politikus elmondása szerint Macedóniából az albán fővárosba, Tiranába ment, ahol felkereste a magyar nagykövetséget, és menedékjog iránti kérelmet nyújtott be. Ezt követően Montenegróba, majd Szerbiába utazott, ahonnan gépkocsival Budapestre érkezett. Úti okmányként személyi igazolványát használta, amely Albániában, Koszovóban, Montenegróban és Szerbiában is érvényes. A szerb–magyar határra november 12-én hajnal 5 órakor érkezett. Déli szomszédunk hatósága útlevelet kért tőle, mivel európai uniós tagállam területére kívánt lépni.
Gruevszki ekkor egy, a magyar állam által neki kiállított, egyszeri utazásra jogosító okmányt mutatott be, így folytatta útját Budapestre.
GRUEVSZKI INDOKAI
A menedékjog iránti kérelmet a volt miniszterelnök azzal indokolta, hogy a jelenlegi macedón kormány antidemokratikus lépésekkel, mindennemű jogi bizonyíték nélkül akarja elvenni a szabadságát, visszaélve az ügyészi és bírósági rendszerrel. Gruevszki szerint koholt vádak alapján eljárások indultak ellene, amelyek folyamán a bírók súlyos szabálytalanságokat követtek el és jogszerűtlen döntéseket hoztak.
– A különleges ügyészségen azonban, erős nemzetközi támogatása miatt, nem lehetett változtatást elérni – hangsúlyozta menedékjogi kérelmének indokolásában a volt miniszterelnök.
A 2017-es választást követően az addigi ellenzéki SDSM alakíthatott kormányt, ekkor felgyorsultak az eljárások. Gruevszki beszámolója szerint a baloldali kormány komoly nyomást gyakorolt a bíróságra, hogy a különleges ügyészségtől mindent fogadjon el, tekintet nélkül azok jogszerűségére vagy jogszerűtlenségére. Egy évvel ezelőtt a büntető bíróság élére jogszerűtlenül kineveztek egy új elnököt, aki az említett speciális ügyészségtől érkező ügyekben eljáró bírókat az SDSM-hez lojális ítészekre cserélte le. Csak Gruevszki ellen öt eljárás indult, amelyek az exkormányfő megítélése alapján egytől egyig bizonyítékok nélküli koholmányok voltak. 2017 augusztusában a fellebbviteli bíróság bizonyítékként fogadta el az illegálisan készített hangfelvételeket, amely döntéssel megsértették a macedón büntető törvénykönyv egyik passzusát.
Gruevszki az eljárások további jogszerűtlenségei között említette, hogy a bíróság olyan szakértők állásfoglalását is elfogadta, akiknek nem volt engedélyük.
SEMMIBE VETT ELNÖKI KEGYELEM
A jogállamiság megcsúfolásának ékes példája volt az is, hogy a macedón köztársasági elnök politikai válság megállítása érdekében hozott kegyelmi döntéseit a bíróság a kormány nyomására nem fogadta el. A parlament törvényt módosított, amellyel lehetőséget biztosított az államfőnek, hogy negyven napon belül visszavonja a kegyelmi döntéseket, ami meg is történt, de – mint Gruevszki rámutatott – a helyi és a nemzetközi jog, valamint a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata értelmében a visszamenőleges hatályú visszavonás nem érvényes. A kegyelmi ügyben érintett két személy Görögországba ment, ahol a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, ne térjenek vissza Macedóniába, elismerve ezzel, hogy érvényes az elnöki kegyelem.
MEGELŐLEGEZETT ÍTÉLET
Nikola Gruevszki a menekültügyi hatóságnak beszámolt arról is, hogy idén szeptemberben a hátrányos megkülönböztetéssel szembeni védelemért felelős állami bizottsághoz fordult, elmagyarázva, hogy a bíróság és Dobrila Kacarska bíró diszkriminálták őt a Tank elnevezésű ügyben. A testület november 15-én a javára hozott döntést, majd leváltották a bizottság tagjait részrehajlással vádolva őket. Ezt követően a bíróság villámgyorsan ítéletet hozott és kétéves letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a volt macedón miniszterelnököt. Gruevszki emlékeztetett arra, hogy két héttel az ítélet meghozatala előtt a jelenlegi kormányfő a médiában kijelentette: a bíróság ki fogja mondani a volt miniszterelnök bűnösségét.
Az elítélt politikus halasztást próbált kérni a börtönbevonulásra, amikor is magas rangú kormányzati tisztviselők, a miniszterelnök testvére és a főügyész felettese üzentek Gruevszkinek és néhány kollégájának, hogy a kérését akkor teljesítik, ha meggyőzi pártjának néhány parlamenti képviselőjét az alkotmány módosításának megszavazásáról.
Az exkormányfő nem fogadta el a feltételt, így a bíróság elutasította a börtönbe vonulás időpontjának elhalasztására vonatkozó kérelmet.
HALÁLOS FENYEGETÉSEK
Információnk szerint a menedékjogért folyamodó Gruevszki indoklásában az is szerepel, hogy tíz év kormányzás után számos bűnöző célpontjává vált, akik a börtönből üzentek neki: már várnak rá, hogy megöljék. Ilyen körülmények között értesült a médiából, hogy nemzetközi körözést adtak ki ellene.
Nikola Gruevszki megerősítette a magyar menekültügyi hatóságnak, hogy a nyilvánvaló politikai üldöztetés, valamint a bíróság részéről tapasztalt diszkrimináció miatt folyamodott menedékjogért. Hangsúlyozta, hogy Macedóniában jelenleg nincsenek meg az igazságos ítélkezés és a független bíróság feltételei. November 14-én, ismételt hatósági meghallgatásán, három napon belül nyilatkozott arról, hogy miért nem volt lehetősége a Magyarországra érkezéséig érintett biztonságos harmadik országnak minősülő két államban – Szerbiában és Montenegróban – védelmet igényelni, illetve azt a védelmet miért nem ítélte hatékonynak. Ennek oka, hogy Macedónia mindkét említett országgal jó kapcsolatot ápol, kiváló az együttműködés köztük, ezért Gruevszki attól fél, hogy akár Szerbiába, akár Montenegróba való visszatérése esetén átadnák őt a macedón hatóságoknak.
A magyar menekültügyi hatóság elfogadta ezt a nyilatkozatot és megállapította, hogy a menedékjogról szóló törvény megfelelő passzusa alapján a kérelem tekintetében nincs elfogadhatatlansági ok.
HELYTÁLLÓ A MENEDÉKJOGI KÉRELEM
A hatóság a kérelmező macedón politikus nyilatkozatait összevetette az eseményeket taglaló dokumentumokkal, sajtóhírekkel, és megállapította, hogy azokban nem volt olyan ellentmondás, amely alapján megkérdőjeleződött volna Gruevszki szavahihetősége és az általa elmondottak valóságtartalma. A menekültügyi hatóság éppen ezért arra a következtetésre jutott, hogy Nikola Gruevszki valószínűsíteni tudta a hazájában koholt vádak alapján ellene indult eljárások jogszerűtlenségét, és az őt ért diszkriminációt. Egyúttal megállapították, hogy az igazságszolgáltatás pártatlansága megkérdőjeleződött a volt kormányfővel szemben.
A jogszerűtlenségek olyan mértékben súlyosak, hogy azok elérik az üldöztetés szintjét – állapította meg a hatóság.
UNIÓS KRITIKA AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSRÓL
Macedónia jelenleg az Európai Uniós tagjelölti státuszban van, azaz a balkáni ország szeretne csatlakozni a szövetséghez, de az erről szóló tárgyalások még nem kezdődtek meg. Az Európai Bizottság idén áprilisban kezdeményezte a csatlakozási tárgyalások megkezdését, de az Európai Tanács ezt nem támogatta.
A 2018-as országjelentés problémákat tárt fel az emberi jogok és az igazságszolgáltatás terén. A bizottság megállapította, hogy fennáll az igazságszolgáltatásba való politikai beavatkozás veszélye Macedóniában. Az Európai Tanács kínzás elleni ügyekkel foglalkozó bizottsága is elmarasztaló megállapításokat tett az ország kapcsán 2017- ben. Bírálták a fogvatartási körülményeket, és az elítéltekkel való bánásmódot az idrizovói börtönben, ahol az ország fogvatartottainak mintegy 60 százaléka tartózkodik. Az USA 2017-es emberi jogi jelentése pedig az igazságszolgáltatást érintő panaszok nagy számát említi az ombudsmani eljárásokban.
Kitértek arra is, hogy egyes fontos ügyeket bizonyos bírák kapnak, valamint megállapították, hogy a bírák tevékenysége és kiválasztása politikailag befolyásolt. illetve sérülnek a védői jogok. A korábbi híradásokból már ismert eseményeket részletesen kifejtette kérelmének indokolásában, így a macedón belpolitikai válság egyik csúcspontjáról, a lehallgatási botrányról is beszélt. 2015 februárjában az akkor ellenzékben lévő (és Soros György amerikai spekuláns támogatását élvező – a szerk.) baloldal, a Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jogtalanul szerzett hangfelvételeket kezdett nyilvánosságra hozni magas rangú politikusok telefonbeszélgetéseiről. (Ezekkel igyekeztek bizonyítani a kormányzó párt egyes politikusinak korrupciógyanús ügyeit.)
Gruevszki beszámolója szerint a krízis megállítása érdekében a meghatározó politikai pártok az Egyesült Államok és az Európai Unió nagyköveteinek közreműködésével tárgyalásba kezdtek, majd a kialakult helyzet, az ellenzék és a nemzetközi nyomás hatására az akkor hatalmon lévő jobboldali kormány beleegyezett egy különleges ügyészség megválasztásába. Gruevszki kiemelte, néhány hónappal később egyértelművé vált, hogy az ügyészi testület a politikai ellenfél irányítása alatt áll és a jobboldali kormányzópárt ellen dolgozik.
