Az öregedés olyan egyirányú folyamat, amit nem lehet feltartóztatni. A tudománynak és a jobb életkörülményeknek hála ugyanakkor egyre tovább él az ember, a gond csak az, hogy a pluszévek nem egészségesen telnek.
Forrás: Thinkstock
Légy boldog és tovább élsz!
Mi a hosszú élet titka? – teszik fel rendszeresen a kérdést olyan idős embereknek, akik száz éve vagy akár még annál is régebben születtek. A válaszok alapján nehéz lenne megmondani a tuti receptet. Van, aki szerint a napi egy pohár bor az „életelixír”, van, aki egyszerűen csak egészségesen él, ám a matuzsálemi kor titkaként a boldogság mindig szerepel a válaszok között.
De mi kell a boldogsághoz? Az úgynevezett kék zónák lakói – a japán Okinava szigetén, az olasz Szardínia egyes részein, a görög Ikarián, a Costa Rica-i Nicoya-félszigeten és a kaliforniai Loma Linda területén élők – különösen hosszú életre számíthatnak. Ezekben az emberekben genetikailag semmi eltérő nincs a máshol élőkhöz képest. Hosszú életüket intenzív szociális kapcsolataiknak és életmódjuknak köszönhetik – írja a Qubit.hu-n megjelent szakcikkében Kubinyi Enikő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének tudományos főmunkatársa. A magas életkor elérésében az egészséges étkezés, az iskolázottság, a fizikai tevékenység, a gyermekkori körülmények, de még a szülők egészsége is fontos tényező.
Mi derült ki a laborban?
Hosszabb élet = több betegség
Az emberi élet meghosszabbodásával azonban nem jár feltétlenül együtt a várható egészséges élettartam megnyúlása. Magyarán: egy átlagos ember az életévei akár egyötödében is küzdhet időskori betegségekkel. A hosszabb élet az időskori betegségek elterjedésével is jár – hívja fel a figyelmet Kubinyi.
Az idősek életminőségének javítása, a betegségek visszaszorítása nem elérhetetlen cél, csak rá kellene jönni, miért bírnak tovább egészségesek maradni a matuzsálemi kort megért emberek. A rendkívül hosszú életkor hátterében eddig egyetlen gént, az apolipoprotein E-t (APOE) sikerült azonosítani, ami a koleszterin szállításában játszik szerepet. Azokban a családokban, ahol gyakori a hosszú életkor, ritkábban tapasztalható szívkoszorúér-betegség, rák és kettes típusú cukorbetegség, továbbá a szervezet immunrendszere és anyagcseréje is jobban működik.
Mihelyt az ember elhagyja a harmincat, csökkenni kezd a test csont-, porc- és izomtömege, és növekszik a hasi zsír aránya. Megváltozik a hormonrendszer, rugalmatlanná válnak az erek, ami a szív- és agyműködésünkre is kihat. Ezek az önmagukban apró változások adódnak össze és betegíthetik meg az embert.
A hetven év felettieknek legalább a fele több betegséggel is küzd, 30 százalékuk öt vagy még ennél is több gyógyszert szed. A kórházi beutalók jelentős százaléka ezeknek a gyógyszereknek (véralvadásgátlóknak, vérnyomáscsökkentőknek, vércukorszint-szabályozóknak) a mellékhatásaira vezethetők vissza.
Öregítő fehérjék
Nem vagyunk egyformák
Magát az öregedést természetesen nem lehet megfékezni, hiszen „papíron” mindenki csak idősebb lesz az idő múlásával. A hatásait azonban többféle módon próbálták már kiküszöbölni. Cukorbetegeknél hatékony a helyes diéta és a kellő mozgás, utóbbival azonban a magas vérnyomás is megelőzhető, és az agytérfogat csökkenése is lassítható. A kalóriabevitelt is érdemes visszafogni, D-vitamint szedni és néha koplalni is. A probléma az ELTE etológusa szerint viszont az, hogy az ilyen „intézkedésekre” nem mindenki reagál ugyanúgy.
Az izomtömeg-csökkenésben szenvedő idősek például jól reagálhatnak a fehérjében gazdag diétára, a középkorúaknál ugyanakkor ez növeli a rák kialakulásának veszélyét. Ahhoz, hogy egyénre szabott terápiát alakíthassunk ki, jobban meg kell értenünk, hogy életkortól függően milyen öregedési mechanizmusok játszanak szerepet az egyes szövetekben.
