Kijut idén a jóból a magyar munkavállalónak: tíz hosszú hétvége adatik meg neki, ám cserébe hat szombaton dolgoznia kell. Amiből még kettő hátra van.
Forrás: Thinkstock
Jó kis hajtás vár a dolgozókra az év végén, hiszen még két hatnapos munkahét lesz az ünnepek előtt és miatt (november 26.–december 1., illetve december 10–15.). Idén egyébként tíz hosszú hétvége volt, jövőre – a január elsejét nem számolva – hat lesz. Ezért cserébe csak három szombaton kell dolgozni az idei hathoz képest.
Jobb, mint egy napra bemenni
Az embereket erősen megosztja a kérdés: inkább szeretik, hogy több az ünnepek miatt a hosszú hétvége vagy inkább utálják, hogy cserébe rengeteg szombaton kell dolgozni? Arról is állandó a vita, hogy van-e értelme az extra szombati munkanapoknak.
– Gond akkor lenne, ha eltörölnék a szombati ledolgozást, mert az azt jelentené, hogy például egy hétvége és egy keddre eső ünnepnap közt kellene egy napra bemenni a munkahelyre – mondta a Borsnak Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgató-helyettese. – A munkanap-áthelyezésnek ágazatonként ellentétes hatása van. A turizmus-vendéglátás területén például ez lehet csúcsidőszak, így pluszforgalmat és bevételt generál, az ipari termelés ugyanakkor csökken, miközben vannak olyan ágazatok, ahol nem lehet leállni.
Sokan inkább kiírják szabinak
A kérdésben ugyanakkor nem lehet valós statisztikát készíteni, hiszen az adatok nem összevethetők. Egyes becslések a GDP – a bruttó nemzeti össztermék – legfeljebb 1-1,5 százalékára teszik a szombati munkanapok hatását a költségvetésre vagy a gazdasági teljesítményre.
Sokan úgy gondolkodnak: inkább szabadságra mennek azokon a szombatokon, amikor kötelezően dolgozni kellene. Vannak – leginkább kisebb – vállalkozások, ahol eleve nem is számolnak velük, és szabadságként kiíratják a munkavállalókkal. A szombatok hatékonysága tehát legalábbis megkérdőjelezhető, de még mindig több hasznot hoznak a gazdaságnak, mint ha egyáltalán nem dolgoznánk.
De a diákoknak miért kell tanulniuk?
Jocó bácsi, a diákjai körében népszerű történelemtanár, aki nemrég szerepelt a Bors Hétvége Hétköznapi hős című rovatában, a napokban kifakadt a Facebookon a témában. Arról írt, hogy teljességgel igazságtalan a gyerekekkel szemben, hogy szombaton iskolába kell menniük egy olyan nap letörlesztése miatt, ami nekik az őszi szünetük része.
– Nekik a szünet a pihenés ideje. Akkor meg miért is kell iskolában lenniük?! A szünet az legyen szünet! – foglalt állást, hozzátéve: még két szombaton be kell ülniük a tanulóknak az iskolapadba olyan napok „ledolgozásáért”, ami hivatalosan a téli szünetükbe esik. Szerinte a ledolgozós szombatok amúgy sem hatékonyak, és semmi értelmük sincs, ráadásul a szülők egy részénél bevett szokás, hogy leigazolják a gyereküknek a távollétet az ilyen napokra.
Hosszú hétvégék 2019-ben
2018. december 29., szombat–2019. január 1., kedd: 4 nap
március 15., péntek–17., vasárnap: 3 nap
április 19., nagypéntek–22., húsvéthétfő: 4 nap
június 8., szombat–10., pünkösdhétfő: 3 nap
augusztus 17., szombat–20., kedd: 4 nap (cserébe augusztus 19., hétfőt le kell dolgozni augusztus 10-én, szombaton)
november 1., péntek–3., vasárnap: 3 nap
december 24. kedd–29., vasárnap: 6 nap (cserébe december 24., keddet le kell dolgozni december 7-én, szombaton, december 27., pénteket pedig december 14-én, szombaton)
(Május 1. és október 23. is szerdára esik, így ezek egy-egy nap pihenést jelentenek.)
