Szalámis és párizsis jöhet tízóraira, de a sima vajas kenyeret is szeretik a budapesti iskolások. A Borsnak arról beszéltek, nem szeretnek kidobni semmit, szüleik inkább új ételt készítenek abból, amit végül nem esznek meg.
Forrás: Knap Zoltán
A vajas kenyér mindig befutó, szalámival vagy akár sajtos parizerrel is, de persze a nyalánkságok is bekerülnek a gyerekek táskájába – tudtuk meg a budapesti csillaghegyi általános iskola 5/b osztályában, ahová egy sajátos osztályfőnöki óra erejéig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) munkatársai látogattak el. Az itt tanulók nem szívesen dobnak semmit a kukába, a kidobás gondolatától is szégyenkezés töltötte el az osztályt.
– Szerencsére olyat nem csomagol anyukám, amit nem szeretek, de a kedvencem a vajas kenyér – kuncogott a Borsnak az egyik kislány. Anna érezhetően felvilágosult a témában, de így is megdöbbenve hallgatta, valójában mennyi élelmiszer landol a szemétben évente – 1,8 millió tonna, ami egy család kasszájában körülbelül 50 ezer forint.
A legtöbben a héjakkal, magokkal, a konzervek levével nem tudnak mit kezdeni, igaz, ezek újrafelhasználása a felnőtteknek is fejtörést okoz. Ott van a meggybefőtt leve, vagy a paradicsom, a répa héja, ami még a gyakorlott szakácsokat is gondolkodóba ejti.
– Anyukám egyszer főzött ilyen káposztás húst, az nem ízlett, de azt mondta, készít a maradékból pörköltet. Na, az finom volt – mondta a Borsnak a 11 éves Flóra. Sokszor a szülői kreativitáson múlik, hogy a székelykáposztából, hogyan lesz olyan étel, amit a gyerek szívesen elfogyaszt, vagy a tányér szélére túrt zöldségekből ízletes krémleves.
A Bors munkatársai szendvicset is vittek a gyerekeknek. Kíváncsiak voltunk a véleményükre, de nem arattunk nagy sikert: a vajkrémmel, sonkával, paprikával és kolbásszal nem volt gondjuk, de a retek miatt nem ették meg. Egyébként azt mondják: szüleik eleve nem szoktak olyat venni, amit nem esznek meg. Főtt ételben pedig a kedvencek igen egyszerűek: rántott hús, sonkás, paradicsomos tészta, sült krumpli, de a főzeléket sem utasítják vissza. A legtöbb otthonban persze apuka a konyhamalac, mert ő megeszi, amit a gyerekek nem.
– Egy elsődleges megoldás lehet az, ha esetleg egy háziállat megkap valamilyen maradékot, de nem mindig a legjobb, ezért igyekszünk azt is elmondani ezeken a tanórákon, mi az, amit nem szabad nekik adni. Szerencsére a téma közel áll már az egészen kicsikhez is – mondta a Borsnak a tapasztalatokról Szakos Dávid. A Nébih Maradék nélkül elnevezésű programjának előadója szerint természetes, ha néha a kukába kerül egy-két étel, az évi hatvannyolc kilónyi kukába kerülő élelmiszer közül azonban a toplista első két helyén a készételek, valamint a kenyér áll.
– A szeméttelepen pillanatok alatt tudnánk egy kisebb dombot építeni kidobott pékárukból, amik szinte érintetlenek, pedig ezek elkerülhető pazarlások – tette hozzá az előadó.