<p>Minden idők leghíresebb politikai gyilkosságának összes részletét dokumentálták, ám az összeesküvés-elméletek azóta sem hagyják nyugodni a közvéleményt. Sokan azt is kétségbe vonják, hogy a népszerű elnököt lelőtték.</p>
Ötvenöt éve, 1963. november 22-én lőtték le John F. Kennedyt, az Egyesült Államok történetének legfiatalabb elnökét. A véres merénylet első látásra nem tűnik bonyolultnak: a demokrata párti elnök éppen beszédet mondott volna Dallasban, a helyszínre hatalmas gépkocsikonvoj kísérte. A nyitott autóban feleségével, Jackie Kennedyvel, a texasi kormányzóval, valamint annak nejével utaztak, amikor lövések dörrentek.
Kennedyt többször eltalálták, a felvételeken is látszik, hogy az elnök fejét eléri a golyó. Esélye sem volt a túlélésre. Kennedy 46 éves volt. Gyilkosát, Lee Harvey Oswaldot elfogták, ám két nappal később egy Jack Ruby nevű bártulajdonos vele is végzett. Miért ne történhetett volna így? Miért ne ölhette volna meg az elnököt egy magányos őrült? De mi van, ha még mindig nem tudjuk az igazságot?
Véletlenül ölték meg
Még olyan összeesküvés-elmélet is létezik, amely szerint az Amerikába vándorolt egykori magyar miniszterelnök is benne volt a merényletben. Nagy Ferenc az olasz Permindex nevű cég elnöke volt, amit a CIA-vel hoztak összefüggésbe. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség neve rendszerint felmerül, amikor a merénylet felelőseit kell keresni. Egy másik feltevés szerint a meggyilkolt elnök holttestét ellopták, amikor Dallasból Washingtonba vitték, sebeit pedig meghamisították, hogy úgy tűnjön, hátulról érte a golyó. Olyan elmélet is van, amely szerint az elnökre leadott három lövés közül az utolsó nem onnan jött, ahonnan Lee Harvey Oswald lőtt, az Elm utcával szemközti tankönyvraktárból: eszerint az utolsó golyót az elnököt kísérő kocsiból adta le az egyik testőr, méghozzá véletlenül.
Kómába esett
A legelképesztőbb elmélet szerint a dallasi merénylet csak színjáték volt. Kennedy valójában csak átadta hivatalát alelnökének, Lyndon B. Johnsonnak, ő pedig a háttérből mozgatta tovább a szálakat. Addigra ugyanis már elegendő ellenséget szerzett magának, amikor a maffia elleni küzdelmet felvállalta. Külföldre menekült, nehogy lebukjon, ám 1988-ban, 71 évesen visszaköltözött az Államokba, és nyugdíjasok között vegyült el. Négy év múlva azonban Nyugat-Virginiában talált otthonra, és a tézis szerint még ekkor is ő irányította az ország vezetését, miután George Bushnak, Bill Clintonnak és Barack Obamának is rendszeresen adott tanácsokat. A vad elképzelés alapján 2011-ben, 94 évesen halt meg, miután kómába esett.
Még tart a titkolózás
A gyilkosság aktáinak egy részét tavaly hozták nyilvánosságra, de a mintegy 3600 dokumentum többségét a CIA és az FBI nyomására mégsem lehetett megismerni. A hozzáférhető iratokból például annyi kiderül, hogy a Szovjetunió vezetői amerikai atomcsapás miatt aggódtak Kennedy merénylete után, és hogy az FBI már a merénylet előtt figyelte a gyilkosságért elkapott Oswaldot, de szem elől vesztették. Az FBI előre figyelmeztethette a dallasi rendőrséget, hogy Oswaldot valaki megpróbálhatják eltenni láb alól, de hiába, a férfi nem kapott védelmet, hiszen Jack Ruby egyszerűen odalépett hozzá és lelőtte, amikor a rendőrkapitányságról a börtönbe szállították volna.
Nyitott dosszié
A neves hollywoodi rendező, Oliver Stone sem hitt abban, hogy Kennedyt egy magányos őrült ölte volna meg. JFK – A nyitott dosszié című 1991-es filmje a tények eltitkolásának körülményeit vizsgálja. Jim Garrison ügyész (Kevin Costner) vádat emel egy megbecsült üzletember ellen, akiről feltételezi, hogy köze van a merénylethez.
Hová tűnt az agy?
Bár Kennedy fejéből nem sok maradt, egy legenda szerint agyának „maradék” részét a merénylet óta nem találják. Állítólag egy fémtárolóba helyezték, de az azóta sem került elő. A legvadabb elméletek szerint Kennedyt a testvére, Robert ölette meg, megirigyelve bátyja népszerűségét, majd a bizonyítékként szolgáló agyat ellopatta. Robert F. Kennedy 1968-ban szintén merénylet áldozata lett.
