Amikor 18 méterrel magasabb volt a tenger
Több millió éve tart a földi klíma lehűlése, ezt fordíthatja a visszájára az emberiség a tevékenységével, aminek következtében a hőmérséklet 2030-ra a hárommillió éve uralkodott időjárási viszonyokhoz fog hasonlítani. Ha a mostani szinten marad a szén-dioxid-kibocsátás a földi légkörbe, akkor pedig 2150-re olyan időjárási viszonyok fognak uralkodni a bolygón, mint az első emlősök kifejlődésének idején, ötvenmillió éve. Ezt állítja egy frissen megjelent tanulmány, ami az Amerikai Tudományos Akadémia lapjában (PNAS) jelent meg.
Pliocénnek nevezzük azt a földtörténeti korszakot, ami mintegy ötmillió évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 millió évvel ezelőtt fejeződött be. Ennek közepén, vagyis mintegy hárommillió éve, száraz és meleg éghajlat volt az uralkodó a bolygónkon. Észak- és Dél-Amerikát ekkor még nem kötötte össze szárazföld, Grönlandot nem fedte jégtakaró, és a tengerszint 18 méterrel magasabb volt, mint ma.
Eljött a hatodik kihalási hullám ideje
Ami azonban igazán lényeges, hogy akkoriban az átlaghőmérséklet 1,8-3,6 Celsius-fokkal magasabb volt a mostaninál. Az tény, hogy a jégtakaróknak hosszú idő kell, hogy felolvadjanak, így azzal nem kell számolni, hogy Grönland – nevéhez híven – a következő évszázadban tényleg zölddé válik.
Influenza helyett nílusi láz és malária
Az egyre melegebb idő egészségügyi kockázatok szempontjából is komoly veszélyeket rejt. Egy tizenhat éve tartó hazai kutatás csúf képet fest a nem is olyan távoli jövőnkről. A fertőzött ivóvíz, a parlagfű, a penészgombák, a nílusi láz és a malária is óriási gondot jelenthet majd nekünk. A klímaváltozás hatása egészségünkre és az egészségügyre Magyarországon című tanulmányt Páldy Anna, az Országos Közegészségügyi Intézet szaktanácsadója, Málnási Tibor, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa és Bobvos János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának osztályvezetője írta.
Az óceánok vízszintje sem fog hirtelen tizennyolc méterrel megemelkedni, de a gyors felmelegedés több olyan fajt ér majd felkészületlenül, amely millió évekig tartó folyamat eredményeként fejlődött jelenlegi formájába.
Jack Williams, a most megjelent tanulmány társszerzője már meg is kongatta a vészharangot, szerinte ugyanis több faj egyszerűen el fog tűnni a Földről. Konkrét fajokat ugyan nem említ a dolgozat, de korábban már jelentek meg kétségbeejtő információk arról, hogy a globális felmelegedéssel eljött a Föld történetének hatodik jelentős kihalási hulláma.
Meg kellene óvni a kullancsokat is
A jelenség nem csak az olyan barátságos külsejű állatokat fenyegeti, mint a császárpingvin, az afrikai földimalac vagy az amerikai pocoknyúl, hanem bizonyos parazitákat is. Utóbbi azonban egyáltalán nem olyan jó hír, mint amilyennek elsőre gondolnánk.
Az éghajlatváltozás leginkább a bolhákat és kullancsokat veszélyezteti, ugyanakkor a tetveknek például kedvezhet a felmelegedés.
CO: nem csökken, nő
A globális szén-dioxid-kibocsátás egyébként újra emelkedik, miközben a ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb jelentése szerint az eddigi terveknél jóval szigorúbb intézkedésekre van szükség. Rövid időn belül foganatosítani kell azokat, hiszen csak így kerülhető el a katasztrófa.
Annak ellenére, hogy ezeket az élősködőket senki sem szereti különösebben, az ökoszisztémában fontos szerepet játszanak: elősegítik például az állatok immunrendszerének erősödését. Kutatók úgy vélik, ezen létformák elvesztése más fajok kihalását is előidézheti. Márpedig 2070-re a parazitafajok egyharmada pusztulhat ki. A szakértők továbbra sem tudják, hogyan lehetne őket megvédeni, hiszen nagyon keveset vizsgált organizmusokról van szó.
