Elképesztő, mennyi lehetősége van az embernek, ha szeretné kényelmesebbé tenni szépkorú éveit. Nyugdíj-előtakarékosság, önkéntes nyugdíjpénztár és nyugdíjbiztosítás. De mégis melyikkel járunk a legjobban?
Ne a munkaadó fizesse
Évről évre egyre több embernek válik világossá: ahhoz, hogy nyugdíjaséveire legyen elég megtakarítása, és ne aggódjon a hétköznapok miatt, saját kézbe kell vennie a dolgokat. És nem is járunk rosszul, ha előre gondolkodunk. Sőt!
Alapvetően három nyugdíj célú megtakarítás létezik jelenleg. A nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár. Matits Ágnes nyugdíjszakértő volt a Bors segítségére abban, hogy melyik a legkedvezőbb.
– Ezek közül én első helyen a nyugdíjpénztárat említeném, mert az bárki számára működtethető. Abban más, hogy míg az előző kettőnél az ügyfélnek kell megmondani, hogy mibe teszi a pénzét, ennél nem. Én úgy gondolom, hogy Magyarországon nagyon sok embernek okozhat problémát, hogy maga döntse el, hogy részvényt vagy éppen államkötvényt vegyen – fejtette ki a szakember.
– A másik nagy előnye a nyugdíjpénztárnak, hogy akármekkora összeggel megvalósítható, míg a többinél a rendszeresen befizetett kis összegekkel nehéz bánni, mert azt nem lehet annyira konkrétan befektetni. Azt is tudni kell, hogy a legnagyobb, 20 százalékos adókedvezmény tartozik hozzá, a saját befizetések után. Ha valaki azonban munkáltatótól kap pénzt erre a számlára, akkor arra nem vonatkozik ez a kedvezmény – hívja fel a Bors-olvasók figyelmét Matits Ágnes.
Maximalizálva van
Minden önkéntes nyugdíjpénztári befizetés után igénybe vehető adókedvezmény, fontos tudni azonban, hogy évente maximum 150 ezer forint. A nyugdíj-előtakarékossági számlánál legfeljebb 100 ezer forint, a nyugdíjbiztosítási szerződés esetén pedig 130 ezer forint a felső korlát. E hónapban egy összegben is ki lehet fizetni az éves díjakat, így már jövő évben akár százezrek repülhetnek a számlánkra. Hiszen mindhármat megkötheti egyszerre, ha éppen úgy tartja kedve.
Aki mer, az nyer
A lapunknak nyilatkozó Klára ugyan még csak 30 éves, de már most fontosnak tartja az öngondoskodást.
– Az egyik volt munkatársamtól hallottam először arról, hogy a nyugdíjmegtakarítás után adókedvezmény jár. Tervezem, hogy kötök egy szerződést a férjem és a saját nevemre is – mesélte el a Borsnak.
A szakértő szerint Klára nagyon jól gondolkodik, hiszen ahhoz, hogy valaki 100 ezer forint nyugdíj-kiegészítést elérjen, 15 éven át kellene havonta 100 ezer forintot félretennie, ami nem könnyű. Ha viszont már valaki 30 évesen elkezdi az öngondoskodást, 35 éve van a nyugdíjig, ezért neki elég kisebb összeget félretennie.