Az egész uniós politikai elit és hazai lerakatainak egyik legdurvább blöffje, hogy migrációs nyomás már nincs is Európában. Ez annyira nem igaz, hogy konkrétan tavalyhoz képest jóval több migráns érkezik Törökországba, közülük egyre többen célozzák meg a jobb élet reményében Görögországot és Ciprust, ami új jelenségnek számít. Ha rosszul alakulnak a dolgok, akkor humanitárius katasztrófa is bekövetkezhet a térségben, ami Európa számára végzetes következményekkel járna. Több tíz ezres csoportokban indulhatnak meg a migránsok Európa felé.
„A migrációs nyomás történelmi mélypontra csökkent” – állította Szanyi Tibor, a szocialisták európai parlamenti képviselője az Európai Parlament strasbourgi ülésén. Október eleji felszólalásában hozzátette, hogy „ma már a migrációnál súlyosabb, távlatos gazdasági, szociális, fenntarthatósági és biztonsági kihívások állnak”. Ez csak egy az európai bevándorláspárti politikusok azon nyilatkozatai közül, melyeknek célja, hogy a migráció veszélyeit bagatellizálják.
A visszatérő kommunikációs panel üzenete egyértelmű: a bevándorlás már nem is akkora probléma, mint a válság tetőpontján, 2015-ben volt, mert sokkal kevesebb más kultúrájú ember érkezik, így a globális migrációs válság lényegében megoldódott, vagy legalábbis mostanra már nem olyan fontos ügy. Csakhogy ez a legkevésbé sincs így: tavalyhoz képest jóval több migráns érkezik Törökországba, akik nem terveznek sokáig ott maradni, úti céljuk jellemzően a schengeni övezet. Egyre több gazdasági bevándorló érkezik a jobb élet reményében Görögországba és Ciprusra. Komoly a veszély, hogy tízezrével indulhatnak.
Drasztikusan emelkedett az elfogott illegális migránsok száma Törökországban
Magyar migrációs szervezetektől származó információkból az látszik, hogy rég nem nyomta ekkora teher a török hatóságok vállát, mint az idei évben. November végéig valamivel több, mint 240 ezer illegális bevándorlót állítottak meg, ami egészen meredek emelkedést jelent 2017-hez képest, amikor egész évben érkeztek 175 ezren. Bár még nincs vége 2018-nak, az elfogottak számát tekintve már most 37 százalékos emelkedést lehet elkönyvelni, akik jellemzően afgánok, pakisztániak, szírek, irakiak és palesztinok közül kerültek ki. Ennek kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az afgán (203 százalék), a pakisztáni (149 százalék), és a palesztin (1057 százalék) illegális hátárátlépők számában nagyarányú növekedés figyelhető meg tavalyhoz képest.
Új célpontok: Egyre több bevándorló próbálja otthagyni Törökországot
Talán az eddigieknél is fontosabb és érdekesebb adat, hogy rég nem látott embertömeg indulna Törökországból a schengeni övezetbe. Egyre több, jelenleg a törököknél tartózkodó – migrációs szempontból amúgy kockázatosnak számító – harmadik országbeli állampolgár próbál meg illegálisan Európa felé indulni. Ez a tendencia a ciprusi-török politikai kapcsolatokban bekövetkezett változások miatt feltehetően erősödni fog.
Tökéletes mutatója a változásnak, hogy csak júliusban 92 migránst vettek őrizetbe Páfoszon, Nicosiában és Famausztában, akik a tenger vagy a sziget török megszállás alatt álló része felől érték el az ország görög felét. Komoly problémát okoz, hogy jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik a 180 kilométeres elválasztó vonal hatékony ellenőrzése, ugyanakkor Ciprusról senkit nem fordítanak vissza. Ráadásul a hatóságok biztosak benne, hogy komoly, szervezett embercsempész-hálózatok szállítják a migránsokat. Ezt mutatja, hogy
- 2017 áprilisáig kizárólag a tengeren keresztül érkeztek,
- 2018-ban már Észak-Ciprus felől is megjelentek az illegális bevándorlók.
Mit eredményezett mindez? Nem mást, mint hogy az idei év első öt hónapjában a menedékkérők száma 40 százalékkal emelkedett.
A dologhoz hozzátartozik, hogy az el nem bírált kérelmek száma tavaly év végén háromezer körül mozgott, ez a szám közel kétezerötszázzal nőtt. Az újonnan érkezők jelentős részben Szíriából érkeztek, mivel kiújultak a harcok az idlibi térségben. Török sajtóértesülések szerinta konfliktus humanitárius katasztrófát eredményezhet: a térségben tartózkodó hárommillió civil miatt egy újabb migrációs nyomást alakulhat ki.
A másik tényező, ami komoly problémákat prognosztizál: a szír határon épülő fal miatt az embercsempészek annak elkészülte előtt minél több „fuvart” szeretnének lebonyolítani. Ez értelemszerűen azt eredményezheti, hogy az afgán migránsok nagyobb tömegekben igyekeznek majd továbbvándorolni Törökországból, az ENSZ Főbiztossága azt sem zárja ki, hogy akár nagyobb, 30 ezres csoportokban indulnak meg.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet októberi jelentése szerint 3,960 millió menedékkérelmet benyújtott migráns van Törökországban. Összességében pedig – más szervezetek adatai szerint – csak a szírek közül 4,5 millióan vannak a törököknél.
Innen is látható, hogy óriási katasztrófát okozhatna Európában, ha ez a tömeg vagy ennek jelentős része megindul.
(Origo)
